1És lett hozzám az Úr szava, mondván:
2Emberfia, prófétálj és mondd: Így mondta az én uram, az Úr: Jajgassatok: Jaj az a nap!
3Mert közel a nap, igen, közel van az Úr napja; borulat napja, pogányok ideje lesz,
4és bemegy a kard Egyiptomba. És reszketés lesz Szerecsenországban, mikor hullanak a sebesültek Egyiptomban; és elviszik gazdagságát, és leomlanak fundamentumai.
5Szerecsenország és Líbia és Lídia, és az egész egyveleg nép és Kúb, és a szövetség országának fiai; velük együtt kard által esnek el.
6Így mondta az Úr: És elesnek, akik Egyiptomot támogatják, és alászáll büszke ereje; Migdoltól Szienéig kard által esnek el benne, mond az én uram, az Úr.
7És elpusztulnak az elpusztult országok között; és városai a romvárosok között lesznek.
8És megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor tüzet vetek Egyiptomra. És összetörik minden segítője
9azon a napon: követek mennek ki előlem hajókon, felrettenteni Szerecsenországot biztonságából, és reszketés lesz rajtuk [mint Egyiptom napján], hogy íme jön.
10Így mondta az én uram, az Úr: És megszüntetem Egyiptom sokaságát Nabukadneccár babilóniai király keze által.
11Ő és vele népe, a legkegyetlenebb nemzet, hozatnak el az ország elpusztítására. És kihúzzák kardjukat Egyiptomra, és megtöltik az országot sebesülttel.
12És a folyókat szárazzá teszem, és az országot gonoszok kezére adom; és elpusztítom az országot és teljességét, idegenek keze által, én, az Úr szólottam.
13Így mondta az én uram, az Úr: És kivesztem a bálványképeket, és megszüntetem a bálványokat Nófból, és fejedelem Egyiptom országából nem lesz többé; és félelmet teszek Egyiptom országára,
14és elpusztítom Patroszt, és tüzet vetek Cóánra. És ítéleteket cselekszem Nóban;
15és kiöntöm haragomat Színre, Egyiptom erősségére. És kiirtom Nó sokaságát;
16és tüzet vetek Egyiptomra, vajúdva vajúdik Szín. És Nónak be kell töretnie, és Nóf naponként szorongattatik.
17Aven ifjai és Pi-Beszet kard által esnek el; és ezek fogságra mennek,
18és Tahpanheszben elsötétül a nap. Mikor összetörik ott Egyiptom járma, és megszűnik benne büszke ereje; őt magát felhő takarja be, és leányai fogságba mennek.
19És ítéleteket cselekszem Egyiptomban; és megtudják, hogy én vagyok az Úr.
20És történt a tizenegyedik évben az első hónap hetedikén; lett hozzám az Úr szava, mondván:
21Emberfia, Faraónak, Egyiptom királyának karját eltörtem; és íme nem kötötték be orvosságot téve rá, pólyát véve bekötéséhez, hogy megerősödjék, hogy kardot foghasson.
22Ezért így mondta az én uram, az Úr: Íme én Faraó ellen vagyok, Egyiptom királya ellen, és eltöröm karját, az erőset és a töröttet; és kiejtetem a kardot kezéből.
23És elszélesztem Egyiptomot a nemzetek között; és szétszórom az országokban.
24És megerősítem a babilóniai király karjait, és kezébe adom kardomat; és eltöröm a Faraó karjait, és nyög előtte a sebesült nyögésével.
25És megerősítem a babilóniai király karjait, a Faraó karjai pedig leesnek. És megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor kardomat a babilóniai király kezébe adom, és kinyújtja azt Egyiptom országa ellen.
26És elszélesztem Egyiptomot a nemzetek közé, és szétszórom őket az országokban; és megtudják, hogy én vagyok az Úr.