1A tizedik évben, a tizedik hónap tizenkettedikén lett hozzám az Úr szava, mondván:
2Emberfia, fordítsd arcodat Faraó ellen, Egyiptom királya ellen; és prófétálj ellene és egész Egyiptom ellen.
3Szólj és mondd: Így mondta az én uram, az Úr: Íme én ellened vagyok, Faraó, Egyiptom királya, te nagy sárkány, ki folyóid közepette fekszel; ki azt mondod: Nílusom az enyém, és én teremtettem magamnak:
4és horgokat vetek álladba, és hozzáragasztom folyóid halait pikkelyeidhez; és felvonlak téged folyóidból, és folyóid minden halát, mely pikkelyeidhez ragad;
5és kivetlek a sivatagba, téged és folyóid minden halát. A mező színére esel, nem gyűjtetel be és nem takaríttatol el; a mező vadainak, és az ég madarainak adlak eledelül.
6És megtudja Egyiptom minden lakója, hogy én vagyok az Úr. Mivelhogy ők nádszálból való bot gyanánt voltak Izráel házának:
7ha megfognak, kezükbe roppansz, és felhasítod egész vállukat; ha pedig rád támaszkodnak, eltörsz, és megállítod egész derekukat.
8Ezért így mondta az én uram, az Úr: Íme én hozok reád kardot;
9és Egyiptom országa iszonyattá lesz és pusztává, és megtudják, hogy én vagyok az Úr. Amiért azt mondta: „A Nílus az enyém, és én teremtettem.\
10Ezért íme én ellened vagyok és folyóid ellen; és teszem Egyiptom országát pusztán pusztasággá; iszonyattá Migdoltól Szienéig és Szerecsenország határáig,
11ne menjen azon át ember lába; és barom lába se menjen át rajta, és ne lakják negyven esztendeig.
12És teszem Egyiptom országát pusztasággá az elpusztult országok között, és városai a romvárosok között lesznek pusztán, negyven esztendeig. És elszélesztem Egyiptomot a nemzetek közé, és elszórom őket az országokba.
13Mert így mondta az én uram, az Úr: Negyven év múlva összegyűjtöm Egyiptomot a népek közül, ahova szétszóródtak.
14És megfordítom Egyiptom sorsát, és visszaviszem őket Patrosz földjére, eredetük földjére; és lesznek ott alacsony királyság.
15A királyságoknál alacsonyabb lesz, és nem emelkedik többé a nemzetek fölé; és megkevesbítem őket, hogy ne uralkodjanak a nemzeteken.
16És nem lesz többé Izráel házának bizodalmául, bűnre emlékeztető, mikor hozzá fordulnak; és megtudják, hogy én vagyok az Úr Isten.
17És történt a huszonhetedik évben, az első hónap elsején; lett hozzám az Úr szava, mondván:
18Emberfia, Nabukadneccár babilóniai király nagy munkát végeztetett seregével Tírusz ellen, minden fej megkopaszodott, és minden váll feltörött; de bére nem lett neki, sem seregének Tíruszból a munkáért, amit végzett rajta.
19Ezért így mondta az én uram, az Úr: Íme én odaadom Nabukadneccár babilóniai királynak Egyiptom országát; és elviszi gazdagságát, és elragadja ragadományát és elzsákmányolja zsákmányát, és lesz bére seregének.
20Megfizetésül, amiért megdolgozott, neki adom Egyiptom országát; mert nekem cselekedték, mond az én uram, az Úr.
21Azon a napon szarvat sarjasztok Izráel házának, és neked megadom szád megnyitását közöttük; és megtudják, hogy én vagyok az Úr.