1És azt mondta nekem: Emberfia, állj lábaidra, hadd szóljak veled!
2És amint szólt hozzám, szellem jött belém, és lábaimra állított engem; és hallottam, aki beszélgetett velem.
3És azt mondta nekem: Emberfia, én téged Izráel fiaihoz küldelek, ahhoz a pártos nemzethez, mely pártot ütött ellenem; ők és atyáik vétkeztek ellenem mind e mai napig.
4És ezekhez a kemény arcú és kemény szívű fiakhoz küldelek én téged; és mondd nekik: Így mondta az én uram, az Úr!
5És ők vagy meghallgatják, vagy elhagyják, mert pártos ház ők; de tudják meg, hogy próféta volt közöttük.
6És te, emberfia, ne félj tőlük és szavaiktól ne félj; mert tövisek és tüskék ők veled, és te skorpiók közt lakol. Szavaiktól ne félj, és tőlük meg ne ijedj; mert pártos ház ők.
7És szóld az én szavaimat hozzájuk, ha hallgatják, ha elhagyják; mert pártosok ők.
8De te, emberfia, hallgasd meg, amit én szólok hozzád, ne légy pártos, mint a pártos ház; tátsd ki szádat, és edd meg, amit én adok neked.
9És láttam, íme egy kéz nyúlt felém; és egy könyvtÚret volt benne.
10És kiterítette azt előttem, és be volt írva belül és kívül; és siralmak voltak beleírva, és sóhaj és jaj.