Ezekiel 1
1 Történt a harmincadik évben, a negyedik hónap ötödikén, akkor én a foglyok közt voltam a Kebár folyó mellett. Megnyílt az ég, és isteni látásokat láttam.
2 A hónap ötödikén volt Jójákin király fogságra vitelének ötödik éve.
3 Éppen akkor lett az Úr szava kifejezetten Ezékiel paphoz, Búzi fiához Káldországban a Kebár folyó mellett, és legott rajta lett az Úr keze.
4 És láttam, és íme forgószél jött északról, nagy felhővel és szakadatlan tűzzel; körülötte villogás, belőle pedig mintegy izzó érc csillogása a tűzből.
5 És belőle négy élőlény körvonala, melyeknek ez volt a megjelenése: emberi körvonaluk volt,
6 és mindeniknek négy arca és mindeniknek négy szárnya.
7 És lábuk rendes láb; de lábuk talpa mint a borjú lábának talpa, és szikráztak, mint a csiszolt réz;
8 és ember-kezek voltak szárnyaik alatt. Négy oldaluk felé voltak arcaik is, szárnyaik is, mind a négyüknek.
9 Kapcsolódtak egymással szárnyaikkal; nem fordultak meg jártukban, mindenik a maga arca irányában járt.
10 És arcaik körvonala emberarc volt; és oroszlánarc mind a négyüknek jobb felől, és bikaarc mind a négyüknek bal felől; meg sas arc.
11 Mind arcaik, mind szárnyaik felül el voltak választva; mindeniknél kettő kapcsolódott a másikhoz, kettő pedig a testüket takarta.
12 És ki-ki arcainak irányában járt; ahova a szellem menni akart, mentek, nem fordultak meg jártukban.
13 Az élőlényeknek körvonala pedig, kiknek megjelenése olyan volt, mint az égő tűz parazsa, mint a fáklyák megjelenése, az jött-ment az élő lények között; a tűznek pedig villogása volt, és a tűzből villám jött ki;
14 így az élőlények hol kivillantak, hol visszatértek, mint a villám megjelenése.
15 És láttam az élőlényeket; és íme egy kerék volt a földön az élőlények mellett arculatának négy volta szerint.
16 A kerekek megjelenése és kivitele olyan volt, mint a krizolit csilláma, és egy körvonala volt mind a négynek; és megjelenésük és kivitelük olyan volt, mintha az egyik kerék benne lett volna a másik kerékben.
17 Négy oldaluk irányában mentek jártukban; nem fordultak meg jártukban.
18 És íveléseik magasak és félelmesek voltak; és talpaik tele voltak szemekkel körül mind a négynek.
19 És ha az élőlények mentek, a kerekek mellettük mentek; és ha felemelkedtek az élőlények a földről, fel emelkedtek a kerekek:
20 ahova a szellem menni akart, mentek; oda akart menni a szellem, tehát a kerekek felemelkedtek velük együtt, mert az élőlény szelleme volt a kerekekben.
21 Ha mentek, mentek, ha megálltak, megálltak; ha felemelkedtek a földről, felemelkedtek a kerekek velük együtt, mert az élőlény szelleme volt a kerekekben.
22 És az élőlény-fejeken mennyezet körvonala volt, olyan, mint a félelmetes kristály csillogása; ki volt feszítve fent a fejük felett.
23 És a mennyezet alatt szárnyaik rendesen voltak egymás mellett; mindeniknek kettő takarta innét, és mindeniknek kettő takarta onnét a testét.
24 És hallottam szárnyaik hangját, mint nagy vizek hangját, mint a Mindenható hangját; mikor mentek, zúgás hangja volt, mint egy tábor hangja: mikor megálltak, leeresztették szárnyaikat.
25 És egy hang jött a mennyezet fölül, mely a fejük felett volt. Mikor megálltak, leeresztették szárnyaikat,
26 és a mennyezet felett, mely a fejük felett volt, megjelent, mint egy zafírkő, egy trón körvonala; és a trón körvonalán mintegy ember megjelenésének körvonala, azon felül.
27 És úgy láttam, mint izzó érc csillogását, mint tűz megjelenését, melynek udvara van körös-körül, derekának megjelenésétől felfelé; derekának megjelenésén alól pedig úgy láttam, mint tüzet, melynek villogása van körös-körül.
28 Mint a szivárvány megjelenése, mely a felhőben támad esős napon, olyan volt e villogás megjelenése körül. Ez volt az Úr dicsősége körvonalának megjelenése. Mikor megláttam, arcomra estem; és hangot hallottam, mely szólt: