1És lett hozzám az Úr szava, mondván:
2Mi az nálatok, hogy ti ezt a példabeszédet mondjátok Izráel földjére, mondván: Az atyák ették meg az egrest és a fiak foga vásik bele?
3Élek én, mond uram, az Úr, hogy nem kell többé ezt a példabeszédet mondanotok Izráelben.
4Íme minden lélek az enyém, mint az atya lelke, úgy a fiú lelke is az enyém: amely lélek vétkezik, annak meg kell halni.
5De ha valaki igaz akar lenni, és ítéletet és igazságot cselekszik,
6a hegyeken nem eszik és szemeit nem emeli Izráel házának bálványaihoz, és felebarátjának feleségét meg nem fertőzteti, és tisztulásban levő asszonyhoz nem közeledik;
7és senkit el nem nyom, az adósságért vett zálogot visszaadja, a másét erővel el nem veszi, kenyerét az éhezőnek adja, és a mezítelent ruhával takarja;
8uzsorára nem ad, kamatot nem vesz, álnokságtól elfordítja kezét; igaz ítéletet tesz ember és ember között;
9törvényeimben jár, és ítéleteimet megtartja hűséget cselekedvén: az igaz ember élvén éljen, mond az én uram, az Úr.
10És gyermeke lesz neki, egy erőszakos és vérontó fiú; aki ugyan megtesz testvérével vagy egyet ezek közül;
11de aki mindezeket nem teszi meg; sőt a hegyeken eszik és felebarátja feleségét megfertőzteti;
12a nyomorultat és szegényt elnyomja, a másét erővel elveszi, zálogot nem ad vissza; és a bálványokhoz emeli szemeit, utálatosságot cselekszik;
13uzsorára ad és kamatot vesz: és éljen? Ne éljen. Mindezeket az utálatosságokat megcselekedte, halállal haljon meg, az ő vére legyen őrajta.
14És íme született neki egy fia, aki látta atyjának minden vétkét, amit cselekedett; és látta, és nem cselekszik olyanokat.
15A hegyeken nem eszik, szemeit nem emeli Izráel házának bálványaihoz; felebarátja feleségét meg nem fertőzteti;
16és senkit el nem nyom, zálogot nem vesz, és a másét erővel el nem veszi; kenyerét az éhezőnek adja, és a meztelent ruhával betakarja;
17álnokságtól elfordítja kezét, uzsorát és kamatot nem vesz, ítéleteimet megcselekszi, törvényeimben jár; ő ne haljon meg atyja bűnéért, élvén éljen.
18Ami atyját illeti, mert elnyomást követett el, erővel elvette testvérétől, ami a másé, és ami nem jó, azt cselekedte népe között: íme ő meghal bűnéért.
19De azt mondjátok: Miért? Nem hordozza a fiú az atya bűnét? Hiszen a fiú ítéletet és igazságot cselekedett, minden törvényemet megtartotta, és megcselekedte azokat, élvén éljen.
20Amely lélek vétkezett, annak kell meghalni; a fiú ne hordozza az atya bűnét, és az atya ne hordozza a fiú bűnét, az igaznak igazsága önmagán, a hitetlennek is hitetlensége önmagán legyen.
21És ha a hitetlen megtér minden bűnéből, melyet cselekedett, és megtartja minden törvényemet, és ítéletet és igazságot cselekszik: élvén éljen, ne haljon meg.
22Semmi vétke, amit cselekedett, nem tudatik be neki; igazságában, melyet cselekedett, élni fog.
23Gyönyörködvén gyönyörködöm-e a hitetlen halálában, mond az én uram, az Úr; nem inkább abban-e, hogy meg térjen útjaiból és éljen?
24És ha az igaz ember eltér igazságától, és álnokságot cselekszik, egészen azok szerint az utálatosságok szerint cselekszik, melyeket a hitetlen cselekedett, hát éljen? Semmi igazsága, melyet cselekedett, nem tudatik be neki; hűségszegésében, melyet elkövetett, és vétkeiben, melyekkel vétkezett, meg kell halnia.
25De azt mondjátok: Nem igazságos az Úr útja. Halljátok csak, Izráel háza, az én utam nem igazságos-e? Talán a ti útjaitok nem igazságosak?
26Ha az igaz ember eltér igazságától és álnokságot cselekszik, és meghal azok miatt, álnokságában hal meg, melyet cselekedett.
27És ha hitetlen tér meg hitetlenségéből, amit cselekedett, és ítéletet és igazságot cselekszik, ő tartja lelkét életben.
28Mert meglátta, és megtért minden bűnéből, melyet cselekedett; élvén éljen, ne haljon meg.
29De azt mondja Izráel háza: Nem igazságos az Úr útja. Az én útjaim nem igazságosak-e, Izráel háza? Talán a ti utatok nem igazságos?
30Ezért mindeniteket útjaitok szerint ítélem meg, Izráel háza, mond az én uram, az Úr; térjetek meg és forduljatok el minden vétkeitektől, hogy ne legyen bűn romlásotokra.
31Vessétek el magatoktól minden vétkeiteket, melyekkel vétkeztetek, és szerezzetek magatoknak új szívet és új szellemet; mert miért halnátok meg, Izráel háza?
32Mert nem gyönyörködöm annak halálában, kinek meg kell halni, mond az én uram, az Úr; térjetek meg tehát, hogy éljetek.