1Halállegyek megbűzösítik, megerjesztik az illatszeres olaját; a bölcsesség és tisztesség becsét egy kevés bolondság.
2A bölcs szíve jobbról van, a dőre szíve pedig balról.
3Az úton meg, amint a bolond megy, hiányzik a szíve, és mindenkinek elárulja, hogy ő bolond.
4Ha az uralkodó haragja fellobban ellened, helyedet el ne hagyd; mert az engedékenység nagy hibákat elnyugtat.
5Van egy baj, melyet láttam a nap alatt; úgymint az a tévedés, mely az uralkodótól jön ki:
6a bolondság nagy magasságokra helyeztetik; gazdagok pedig alacsonyságban ülnek.
7Láttam rabszolgákat lovakon; fejedelmeket pedig, mint rabszolgákat a földön járni.
8Aki gödröt ás, beleeshetik;aki sövényt bont, megcsípheti a kígyó.
9Aki követ fejt, fájdalom érheti vele; aki fát hasogat, veszély érheti vele.
10Ha megtompul a vas, és ő élét meg nem köszörüli, akkor erejét kell megfeszítenie; tehát előny a sikerre a bölcsesség.
11Ha megcsíp a kígyó bűvölés előtt; akkor nincs haszna a bűvölőnek.
12A bölcs szájának szavai megnyerők; a dőre ajkai pedig elnyelik őt.
13Szája szavainak kezdete bolondság; és szájának vége veszedelmes esztelenség.
14És a bolond szaporítja a szót; nem tudja az ember, hogy mi lesz:
15hát ami azután lesz, ki mondhatná meg neki?A dőrék fáradozása kifárasztja azt, aki nem tud a városba menni.
16Jaj neked ország, kinek királyod gyermek; és fejedelmeid reggel esznek!
17Boldog vagy ország, kinek királyod nemes ember, és fejedelmeid idejében esznek, férfiasan és nem dorbézolásból.
18Lustaság miatt süpped a padlás; és a kezek lanyhasága miatt csepeg a ház.
19Vigasságért rendeznek lakomát, és a bor vidámítja az életet; a pénz pedig felel mindenről.
20Még gondolatban se átkozd a királyt, és ágyasházadban se átkozd a gazdagot; mert égi madár elviszi a hangot, és a két szárny ura megjelenti a szót.