1Ez tehát a parancsolat, a törvények és ítéletek, melyeket parancsolt az Úr, a ti Istenetek, hogy megtanítsam nektek; hogy megcselekedjétek abban az országban, ahova most átmentek, hogy birtokotokba vegyétek azt:
2avégre, hogy féljed az Urat, a te Istenedet, megtartván minden törvényét és parancsolatát, amit én parancsolok neked ma, te, fiad és unokád éltetek minden napján; és avégre, hogy hosszú legyen életed.
3Hallgasd meg tehát, Izráel, és tartsd meg, megcselekedvén, hogy jól legyen dolgod, és hogy megsokasodjatok nagyon; mint ahogyan az Úr, atyáid Istene, egy tejjel és mézzel folyó országot ígért neked.
4Halld Izráel: az Úr a mi Istenünk, az Úr egyedül.
5És szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.
6És legyenek ezek a szavak, melyeket én parancsolok neked ma, szíveden;
7és vésd be azokat fiaid elméjébe, és beszélgess róluk: otthonültödben és az úton jártodban, lefektedben és felkeltedben.
8És kösd azokat jelül a kezedre; legyenek homlokkötőkül szemeid között;
9és írd fel azokat házad ajtófélfáira és kapuidra.
10És ha majd bevisz téged az Úr, a te Istened abba az országba, melyről megesküdött atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy neked adja: nagy és szép városokat, melyeket nem te építettél;
11és minden jóval telt házakat, melyeket nem te töltöttél meg; kivágott kutakat, melyeket nem te vágtál ki; és szőlőket és olajfákat, melyeket nem te ültettél: mikor majd eszel és jóllaksz,
12vigyázz magadra, el ne felejtsd az Urat; aki kihozott téged Egyiptom országából, a rabszolgaházból.
13Az Urat, a te Istenedet féld, őneki szolgálj; és az ő nevére esküdjél.
14Ne járjatok más istenek után; azoknak a népeknek istenei közül, akik körülötted vannak.
15Mert féltékeny Isten az Úr, a te Istened teközötted; hogy fel ne gerjedjen az Úrnak, a te Istenednek haragja reád, és el ne pusztítson téged a föld színéről.
16Ne kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket; mint kísértettétek Masszában.
17Tényleg megtartsátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsait; és bizonyságait és törvényeit, melyeket parancsolt neked.
18És azt cselekedd, ami helyes és jó az Úr szemeiben; hogy jól legyen dolgod, és bemenj és birtokodba vedd azt a szép országot, melyről megesküdött az Úr atyáidnak;
19kiűzvén magad elől minden ellenségedet; amiképpen szólott az Úr.
20Ha megkérdi tőled holnap a fiad, mondván: Mik azok a bizonyságok, törvények és ítéletek, melyeket parancsolt az Úr, a mi Istenünk nektek?
21Akkor mondd a fiadnak: Szolgái voltunk Faraónak Egyiptomban; és kihozott bennünket az Úr Egyiptomból erős kézzel.
22És az Úr nagy és veszedelmes jeleket és csodákat tett Egyiptomban Faraón és egész házán szemeink előtt,
23úgy hozott ki minket onnét; avégre, hogy behozzon minket, nekünk adván azt az országot, melyről megesküdött atyáinknak.
24Akkor parancsolta nekünk az Úr, hogy megcselekedjük mindezeket a törvényeket, félvén az Urat, a mi Istenünket; hogy jól legyen dolgunk minden időben, hogy éltessen bennünket, mint a mai nap.
25Igazság lesz tehát számunkra: ha megtartjuk megcselekedvén mindezt a parancsolatot az Úr előtt, a mi Istenünk előtt, úgy, amint parancsolta nekünk.