Deuteronomy 4
1 Most tehát Izráel, hallgass azokra a törvényekre és ítéletekre, amelyekre én tanítalak titeket, hogy megcselekedjétek; hogy így életben maradjatok, és bemenjetek és birtokotokba vegyétek azt az országot, amelyet az Úr, atyáitok Istene, most ad nektek.
2 Ne tegyetek hozzá az igéhez, amit én parancsolok nektek, és ne vegyetek el belőle; megtartván az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, amelyeket én parancsolok nektek.
3 Tulajdon szemeitek látták, amit az Úr Baál Peór miatt cselekedett; hogy minden férfit, aki Baál Peór után ment, kiirtott az Úr, a te Istened, közüled.
4 Ti pedig, akik ragaszkodtatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mindnyájan éltek ma.
5 Íme én oly törvényekre és ítéletekre tanítottalak benneteket, mint az Úr, az én Istenem parancsolta nekem; hogy úgy cselekedjetek abban az országban, ahova most bementek, hogy birtokotokba vegyétek azt.
6 Tartsátok meg tehát és cselekedjétek meg, mert az lesz a ti bölcsességtek és értelmességtek a népek szemeiben; akik mikor hallják mindezeket a törvényeket, azt mondják majd: Csak bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!
7 Mert melyik az a nagy nép, melynek istenei oly közel vannak hozzá, mint az Úr, a mi Istenünk mindenkor, mikor hozzá kiáltunk?
8 És melyik az a nagy nép, melynek olyan igazságos törvényei és ítéletei vannak, mint ez az egész tanítás, melyet én előtökbe adok ma?
9 Csak őrizkedjél és vigyázz magadra nagyon, hogy el ne felejtsd azokat a dolgokat, melyeket láttak szemeid (és el ne távozzanak szívedből teljes életedben; hanem ismertesd meg azokat fiaiddal és fiaidnak fiaival);
10 azon a napon, melyen az Úr előtt, a te Istened előtt álltál a Hóreben, mikor azt mondta az Úr nekem: Gyűjtsd össze nekem a népet, hogy hallassam velük szavaimat; hogy tanuljanak meg engem félni teljes életükben, míg a földön élnek, és tanítsák meg fiaikat is.
11 Mikor előléptetek és megálltatok a hegy alatt; a hegy pedig tűzben égett az ég szívéig, sötétség, felhő és homály között.
12 Mikor szólt hozzátok az Úr a tűz közepéből: szavak hangját hallottátok, de alakot nem láttatok, csupáncsak hangot.
13 Mikor kijelentette nektek az ő szövetségét, melyet megparancsolt nektek, hogy megtartsátok, a tízparancsolatot; és felírta azt két kőtáblára.
14 Nekem pedig ugyanakkor megparancsolta az Úr, hogy tanítsalak benneteket törvényekre és ítéletekre; melyek szerint nektek abban az országban cselekednetek kell, ahova most átmentek, hogy birtokba vegyétek azt.
15 Nagyon őrizkedjetek tehát lelketekből: hogy mivel nem láttatok semmi alakot, amely napon az Úr szólt hozzátok a Hóreben a tűz közepéből,
16 arra ne vetemedjetek, hogy istenképet csináltok magatoknak bármely szoboralakra; férfi vagy nő mintájára;
17 bármely barom mintájára, mely a földön van; bármely szárnyas madár mintájára, mely az égen repül;
18 bármely földön csúszómászó mintájára; bármely halnak a mintájára, mely a vízben van a föld alatt.
19 És fel ne emeld szemeidet az égre, hogy meglásd a napot, a holdat és a csillagokat, az ég egész seregét, és arra ragadtassál, hogy leborulj előttük és imádd őket; holott azokat az Úr, a te Istened, a többi népeknek osztotta ki az egész ég alatt.
20 Titeket pedig fogott az Úr, és kihozott benneteket a vaskohóból, Egyiptomból; hogy legyetek neki örökségnépe, mint a mai nap.
21 És az Úr megharagudott rám timiattatok; és megesküdött, hogy nem lépem át a Jordánt, nem megyek be abba a szép országba, melyet az Úr, a te Istened ad neked örökségül.
22 Én tehát meghalok ebben az országban, nem lépem át a Jordánt; de ti átlépitek és birtokba veszitek azt a szép országot.
23 Őrizkedjetek, el ne felejtsétek az Úrnak, a ti Isteneteknek szövetségét, melyet kötött veletek: és ne csináljatok magatoknak istenképet semmi olyan alakra, amit eltiltott neked az Úr, a te Istened.
24 Mert az Úr, a te Istened megemésztő tűz; féltékeny Isten.
25 Ha fiaid születnek és fiaidnak fiai, és megvénhedtek az országban; és arra vetemedtek, hogy istenképet csináltok bármiféle alakra, és így azt cselekszitek, ami gonosz az Úrnak, a te Istenednek szemeiben, ingerelvén őt:
26 tanúul hívom ellenetek ma az eget és a földet, hogy kiveszvén kivesztek arról a földről hamar, amelyre most átmentek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek azt; nem éltek rajta sokáig, hanem okvetlenül kivesztek.
27 És szétszór az Úr benneteket a népek között; és kevés számmal maradtok meg azok között a nemzetek között, ahova elvisz titeket az Úr.
28 Ott majd emberi kezek által csinált isteneknek szolgáltok: fának és kőnek, melyek nem látnak és nem hallanak, nem esznek és nem szagolnak.
29 Onnét aztán megkeresed az Urat, a te Istenedet, és megtalálod; mert teljes szívedből és teljes lelkedből fogod őt keresni.
30 Ha szükségben leszel és utolérnek téged mindezek a dolgok; a napok végén majd megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez, és hallgatsz a szavára.
31 Mert irgalmas Isten az Úr, a te Istened, nem hagy el téged és nem ront meg téged; és nem felejti el atyáid szövetségét, melyre megesküdött nekik.
32 Mert tudakozzál csak a régi napokról, melyek teelőtted voltak attól a naptól fogva, mikor Isten embert teremtett a földre, és az ég egyik szélétől az ég másik széléig: vajon történt-e olyan, mint ez a nagy dolog, vagy hallatott-e olyan, mint ez?
33 Hallotta-e nép Isten hangját a tűz közepéből beszélni, mint te hallottad, úgy, hogy életben maradt?
34 Vagy próbált-e egy isten eljönni, hogy kivegyen magának egy népet egy másik nép kebeléből próbákkal, jelekkel, csodákkal, csodákkal és háborúval, erős kézzel, kinyújtott karral és nagy félelmekkel; egészen úgy, amint veletek cselekedett az Úr, a ti Istenetek Egyiptomban szemeitek előtt?
35 Te nyerted meg annak az ismeretnek a meglátását, hogy az Úr az Isten; nincs kívüle több.
36 Az égből hallatta veled hangját, hogy tanítson téged; és a földön láttatta veled nagy tüzét, és szavait hallottad a tűzből.
37 Tehát annak fejében, hogy szerette atyáidat és kiválasztotta magvukat őutánuk; és kihozott téged személyesen nagy erejével Egyiptomból;
38 hogy nálad nagyobb és erősebb népeket kiűzzön előled; hogy bevigyen téged, hogy neked adja országukat örökségül, mint a mai nap:
39 tudd meg ma és vedd szívedre, hogy az Úr az Isten a mennyben fent és a földön alant; nincs több.
40 Tartsd meg tehát törvényeit és parancsolatait, melyeket én parancsolok neked ma, hogy jól legyen dolgod neked és fiaidnak teutánad minden időben; és hogy hosszú ideig élj azon a földön, melyet az Úr, a te Istened most ad neked.
41 Akkor választott ki Mózes három várost a Jordánon túl, napkelet felé:
42 hogy odafuthasson az olyan gyilkos, aki felebarátját nem szándékosan ölte meg, és nem volt neki gyűlölője tegnapról-tegnapelőttről; tehát fusson ezek közül a városok közül egyikbe, és maradjon életben.
43 Bécert a sivatagban a síkság földjén a rúbenieknek; Rámótot Gileádban a gádiaknak; és Gólánt Básánban a manassiaknak.
44 És ez a tanítás; melyet Mózes Izráel fiai elé tett.
45 Ezek azok a bizonyságok, azok a törvények és azok az ítéletek; melyeket Mózes Izráel fiainak szólt, mikor kijöttek Egyiptomból.
46 A Jordánon túl, a völgyben, Bét-Peórral átellenben, Szihon emori király országában, aki Hesbonban lakott volt; akit megvert Mózes és Izráel fiai, mikor kijöttek Egyiptomból.
47 És birtokukba vették országát, valamint Ognak, a Básán királyának országát, mindkét emori királyét, mely a Jordánon túl van: napkelet felé:
48 Aroértől, mely Arnon patak völgyének szélén van, Szion hegyéig, azaz Hermonig,
49 és az egész síkságot a Jordánon túl keletre a síkság tengeréig, a Piszga lejtőinek aljáig.