2 Kings 14— KIB

¹Jóásnak, Jóáház fiának, Izráel királyának második évében lett király Amacjá, Jóásnak, Júda királyának fia.

²Huszonöt éves volt, mikor király lett, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben; és anyjának a neve Jóaddán volt, Jeruzsálemből.

³És azt cselekedte, ami helyes az Úr szemeiben, csak nem úgy, mint atyja, Dávid; egészen úgy tett, mint atyja, Jóás cselekedett.

⁴Csak a bámák nem szűntek meg; még a nép áldozott és tömjénezett a bámákon.

⁵És mikor megszilárdult kezében az uralom; levágatta azokat a szolgáit, akik atyját, a királyt levágták.

⁶De a gyilkosok fiait nem ölette meg, aszerint, amint meg van írva Mózes Tanításának könyvében, ahogy megparancsolta az Úr, mondván: Ne ölettessenek meg atyák fiakért, se fiak ne ölettessenek meg atyákért, hanem mindenki a maga vétkéért ölettessék meg.

⁷Ő vágta le Edomot a Sóvölgyben, tízezer embert, és elfoglalta Szelát a háborúban; és Jokteélnek nevezte a nevét, mind e mai napig.

⁸Akkor küldött Amacjá követeket Jóáshoz, Jóáháznak, Jéhu fiának fiához, Izráel királyához, mondván: Nosza, nézzünk szembe egymással!

⁹Erre küldött Jóás, Izráel királya Amacjához, Júda királyához, mondván: A libánonbeli bogáncskóró elküldött a libánonbeli cédrushoz, mondván: Add a leányodat a fiamnak feleségül; akkor arra ment egy libánonbeli mezei vad, és eltaposta a bogáncskórót.

¹⁰Mivel Edomot valóban megverted és felfuvalkodottá tett a szíved: dicsekedjél és ülj otthon; miért hívnád ki a veszedelmet, és esnél el te és Júda veled?

¹¹De nem hallgatott Amacjá, és felvonult Jóás, Izráel királya, és szembenéztek egymással ő és Amacjá, Júda királya Bét-Semesben, mely Júdához tartozik.

¹²És vereséget szenvedett Júda Izráel előtt; úgyhogy elfutott ki-ki az ő sátorába.

¹³Amacját pedig, Júda királyát, Jóásnak, Ahazjá fiának fiát megfogta Jóás, Izráel királya Bét-Semesben; aztán bement Jeruzsálembe, és lerontatott Jeruzsálem kőfalából Efraim kapujától a Szegletkapuig négyszáz singnyit.

¹⁴És vette mindazt az aranyat és ezüstöt és mindazokat az edényeket, melyek az Úr házában és a királyi palota kincstárában találhatók voltak, valamint a túszokat; és visszatért Samáriába.

¹⁵Egyéb dolgai pedig Jóásnak, amiket cselekedett, és győzelme, melyet kivívott Amacjá felett, Júda királya felett; tudvalevőleg meg vannak írva az Izráel királyainak viselt dolgairól szóló évkönyvben.

¹⁶És mikor elaludt Jóás az ő atyáival és eltemettetett Samáriában Izráel királyaival; fia, Járobeám lett helyébe a király.

¹⁷Amacjá pedig, Jóás fia, Júda királya Jóásnak, Jóáház fiának, Izráel királyának halála után tizenöt évig élt.

¹⁸Amacjá egyéb dolgai pedig tudvalevőleg meg vannak írva a Júda királyainak viselt dolgairól szóló évkönyvben.

¹⁹Mikor Jeruzsálemben összeesküvést szőttek ellene, Lákisba menekült; akkor utána küldtek Lákisba, és ott ölték meg.

²⁰Aztán lovakra tették őt, és Jeruzsálemben temettetett el atyáival a Dávid városában.

²¹Júda egész népe pedig vette Azarját, aki tizenhat éves volt; és királlyá tették őt atyja, Amacjá helyébe.

²²Ő építtette meg Elátot, melyet visszavett Júdának; miután a király elaludt az ő atyáival.

²³Amacjának, Jóás júdai király fiainak tizenötödik esztendejében lett király Járobeám, Jóás izráeli király fia Samáriában negyvenegy esztendeig.

²⁴És azt cselekedte, ami rossz az Úr szemeiben; semmiben nem tért el Járobeámnak, Nebát fiának vétkétől, mellyel vétekbe ejtette Izráelt.

²⁵Ő állította vissza Izráel határát Hamát bejárójától fogva a Síkság tengeréig; az Úrnak, Izráel Istenének szava szerint, melyet szólott az ő szolgája, Jóna által, Amittai fia, a Gát-Héferből való próféta által.

²⁶Mert látta az Úr Izráel igen keserű nyomorúságát; hogy oda a kötött és oda a szabad, és nincs ki segítsen Izráelen.

²⁷Pedig az Úr nem gondolta, hogy eltörli Izráel nevét az ég alól; tehát megszabadította őket Járobeám által, Jóás fia által.

²⁸Járobeám egyéb dolgai pedig, és minden, amit tett, és győzelme, melyet kivívott, és hogy visszaállította Júda Damaszkuszát és Hamátját Izráelhez; tudvalevőleg meg vannak írva az Izráel királyainak viselt dolgairól szóló évkönyvben.

²⁹És mikor elaludt Járobeám az ő atyáival, Izráel királyaival; fia, Zekarja lett helyébe a király.