1Mert a szentek iránt való szolgálatról felesleges nektek írnom.
2Mert ismerem a ti készségeteket, mellyel dicsekszem felőletek a macedóniabeliek előtt, hogy Akhája kész a tavaly óta; és a ti buzgóságotok többeket felindított.
3Az atyafiakat pedig azért küldtem, hogy a mi felőletek való dicsekedésünk ebben a részben hiábavalóvá ne legyen; hogy, amint mondtam, készen legyetek,
4nehogy valamiképpen, ha jönnek velem macedóniabeliek, és készületleneknek találnak benneteket, megszégyenüljünk mi, hogy ne mondjuk ti, a dicsekedésnek ebben a bizodalmában.
5Szükségesnek tartottuk tehát kérni az atyafiakat, hogy menjenek el előre hozzátok, és készítsék el előre ezt a ti előre megígért áldásotokat, hogy készen legyen, úgy, mint áldás, és ne mint kierőszakolás.
6Ezt mondom pedig: aki szűken vet, szűken is arat; és aki bőven vet, bőven is arat.
7Ki-ki amint elgondolta szívében; ne kedvetlenül vagy kényszerűségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.
8Hatalmas pedig az Isten minden kegyelmet kiárasztani rátok, hogy mindenben mindenkor teljes elégségetek lévén, bőven legyen nektek minden jó cselekedetre,
9mint meg van írva: Szórt, adott a szegényeknek; az ő igazsága megmarad mindörökké.
10Aki pedig magot ad a magvetőnek és kenyeret eleségül, adni fog és megsokasítja a ti vetéseteket, és megnöveli a ti igazságotok gyümölcsét;
11úgyhogy mindenben gazdagok lesztek minden jószívűségre, mely általunk hálaadást munkál az Istennek.
12Mert ennek az áldozathozatalnak szolgálata nemcsak betölti a szentek szükségeit, hanem meg is haladja sokak hálaadása által az Isten előtt;
13akikre nézve ez a szolgálat lesz a próba, melynek alapján dicsőítik az Istent azért az engedelmességért, mellyel ti a Krisztus evangéliumáról vallást tesztek, és azért a jólelkűségért, mellyel nekik és mindeneknek adakoztok;
14és akik értetek való könyörgéssel vágyakoznak utánatok Isten kegyelméért, mely oly bőven árad rátok.
15Hála pedig az Istennek az ő kibeszélhetetlen ajándékáért.