Romans 7
1 Vagy nem tudjátok testvérek, hiszen törvényismerőkhöz szólok, hogy a törvény addig uralkodik az emberen, amennyi ideig él?
2 a férjes asszony az életben lévő férjéhez van kötve a törvény által, de ha meghal a férj, mentesül az asszony a férj törvényétől,
3 következőleg tehát a férje életében házasságtörőnek nevezik, ha más férfié lesz, ha azonban meghal a férje, szabad a törvénytől, úgyhogy nem házasságtörő, ha más férfié lesz.
4 Épp(en) így testvérek, ti is meghaltatok a törvénynek a Krisztus teste által, hogy másé legyetek, Azé, Aki a halottak közül életre kelt, hogy gyümölcsöt teremjünk az Istennek,
5 mert amikor a hústestben voltunk, a bűnöknek a törvény által fölébresztett szenvedélyei működtek a tagjainkban, hogy gyümölcsöt érleljenek (hozzanak) a halálnak,
6 de most mentesültünk (felszabadultunk) a törvény hatálya alól, mert meghaltunk annak, ami fogva tartott minket, úgy hogy új Szellemben (a Szellem új-ságában) (rab)szolgálunk és nem a betű régiségében (szerint, mint a régiekben),
7 mit mondjunk tehát? a törvény bűn? szó sincs róla! hanem a bűnt csak a törvény által ismertem meg, mert a kívánság nem vált volna bennem tudatossá, ha a törvény nem mondaná: ne kívánd meg!
8 de a bűn a tiltó parancs által támaszpontot talált (lökést kapott), és felkeltett bennem minden(féle) kívánságot, mert törvény nélkül a bűn halott,
9 én pedig törvény nélkül éltem egykor, de mikor jött a parancsolat, a bűn feléledt.
10 én pedig meghaltam, és ugyanaz a parancsolat, amely életre szólt, halálba vitt,
11 mert a bűn kiinduló (tám)pontot talált a parancsolat által: megcsalt engem (tévútra vezetett), és megölt általa.
12 így (te)hát a törvény szent, a parancsolat is szent, igazságos és jó.
13 Tehát a jó lett (vált) nekem halálommá? Szó sincs róla! hanem a bűn, hogy kitűnjék bűn volta, a jó által halált munkál számomra (halálomat okozza), hogy így szerfelett vétkessé váljék a bűn a parancsolat által,
14 mert tudjuk, hogy a törvény szellemi, de én (hús)testi vagyok, eladva (rabnak) a bűn alá,
15 mert amit teszek, nem értem, mert gyakorlatilag nem azt teszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök,
16 ha pedig amit nem akarok, azt teszem, egyetértek a törvénnyel, hogy (eszményi) jó,
17 de már nem én viszem azt véghez, hanem a bennem lak(oz)ó (otthonra lelt) bűn,
18 mert tudom, hogy nem lakik bennem, azaz a (hús)testemben jó, mert kész vagyok akarni, de az eszményi(szépe)t véghezvinni nem bírom,
19 mert nem azt teszem, amit akarok, a jót, hanem amit nem akarok, a rosszat, azt gyakorolom,
20 ha pedig amit nem akarok, azt teszem, már nem én viszem véghez, hanem a bennem lak(oz)ó bűn,
21 azért azt a törvényt találom magamban, hogy (bár) az eszményi(jó)t akarom tenni, hozzám (mégis) a rossz fekszik közel,
22 mert gyönyörűségem lelem Isten törvényében a belső ember szerint,
23 de egy másfajta törvényt látok a tagjaimban, amely küzd (hadban áll) értelmem törvényével és foglyul ejt engem a bűn törvényébe zárva, amely az én tagjaimban van,
24 én nyomorult ember, ki ragad ki engem a halál e testéből?
25 az Istennek kegyelme az Úr Jézus Krisztus által. Azért (te)hát én magam az eszemmel ugyan Isten törvényének szolgálok, de (hús)testemmel a bűn törvényének.