1Testvérek, szívem jókívánsága és Istenhez való könyörgésem ugyan értük van,
2mert tanú(bizony)ságot teszek mellettük, hogy buzgóság van bennük Isten iránt, de nem felismerés szerint,
3mert nem ismerték fel az Isten igazságosságát és a sajátjukat igyekeztek érvényesíteni, az Isten igazságosságának nem vetették (rendelték) magukat alá,
4mert a törvény célja és vége: Krisztus, mindenkinek megigazulására, aki hithű,
5mert Mózes azt írja a törvényből való megigazulásról, hogy aki megteszi, élni fog általa.
6A hit(hűség)ből fakadó igazságosság pedig ezt mondja: nehogy ezt mondd a szívedben: ki megy fel az égbe? azaz, hogy Krisztust lehozza.
7vagy ki megy le az alvilágba (feneketlen mélységbe)? azaz, hogy Krisztust a halottak közül felhozza,
8hanem mit mond? közel van hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben; azaz a hit(hűség) igéje, amelyet mi hirdetünk,
9mert ha megvallod a száddal az Úr Jézust, és hiszed a szívedben, hogy az Isten Őt életre keltette a halottak közül, üdvözülsz (megtartatol),
10mert szívvel hiszünk a megigazulásra, szájjal pedig Vallást teszünk az üdvösségre.
11mert azt mondja az írás: senki meg nem szégyenül, aki hisz Őbenne,
12mert nincs különbség zsidó és görög között, mert ugyan Ó az Ura mindnyájunknak, aki gazdag (bőkezű) mindenkihez, akik segítségül hívják Őt,
13mert mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül (megmenekül),
14de hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? de hogyan higgyenek abban, akiről nem hallottak? de hogyan hallanának igehirdető (hírnök) nélkül?
15de hogyan hirdetnék, ha nem küldik őket? úgy, amint meg van írva: mily szépek a lábai az örömüzenet vivőknek (akik jóhírt hirdetnek),
16de nem mind(nyájan) hallgattak az örömüzenetre, mert Ézsaiás ezt mondja: Uram, ki hitt annak, amit tőlünk hallott?
17azért a hit(hűség) hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által (beszédén keresztül),
18hanem ezt mondom: nem hallották? Sőt, inkább az egész földre kiment (szárnyal) a hangjuk zengése, és a lakott földkerekség végére elhatnak beszédeik,
19de ezt is mondom, talán Izrael nem értette meg? elsőnek Mózes mondja: én féltékenységre ingerellek titeket egy nem-nemzet ellen, egy értetlen nemzet ellen haragítlak meg titeket.
20Ésaiás pedig merészen ezt mondja: megtaláltak engem, akik nem kerestek, láthatóvá lettem azoknak, akik nem is kérdezősködtek utánam.
21Izraelnek pedig ezt mondja: naphosszat (az egész napon) kiterjesztettem a kezeimet egy engedetlen, és ellenszegülő nép felé.