Romans 10
1 Testvérek, szívem jókívánsága és Istenhez való könyörgésem ugyan értük van,
2 mert tanú(bizony)ságot teszek mellettük, hogy buzgóság van bennük Isten iránt, de nem felismerés szerint,
3 mert nem ismerték fel az Isten igazságosságát és a sajátjukat igyekeztek érvényesíteni, az Isten igazságosságának nem vetették (rendelték) magukat alá,
4 mert a törvény célja és vége: Krisztus, mindenkinek megigazulására, aki hithű,
5 mert Mózes azt írja a törvényből való megigazulásról, hogy aki megteszi, élni fog általa.
6 A hit(hűség)ből fakadó igazságosság pedig ezt mondja: nehogy ezt mondd a szívedben: ki megy fel az égbe? azaz, hogy Krisztust lehozza.
7 vagy ki megy le az alvilágba (feneketlen mélységbe)? azaz, hogy Krisztust a halottak közül felhozza,
8 hanem mit mond? közel van hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben; azaz a hit(hűség) igéje, amelyet mi hirdetünk,
9 mert ha megvallod a száddal az Úr Jézust, és hiszed a szívedben, hogy az Isten Őt életre keltette a halottak közül, üdvözülsz (megtartatol),
10 mert szívvel hiszünk a megigazulásra, szájjal pedig Vallást teszünk az üdvösségre.
11 mert azt mondja az írás: senki meg nem szégyenül, aki hisz Őbenne,
12 mert nincs különbség zsidó és görög között, mert ugyan Ó az Ura mindnyájunknak, aki gazdag (bőkezű) mindenkihez, akik segítségül hívják Őt,
13 mert mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül (megmenekül),
14 de hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? de hogyan higgyenek abban, akiről nem hallottak? de hogyan hallanának igehirdető (hírnök) nélkül?
15 de hogyan hirdetnék, ha nem küldik őket? úgy, amint meg van írva: mily szépek a lábai az örömüzenet vivőknek (akik jóhírt hirdetnek),
16 de nem mind(nyájan) hallgattak az örömüzenetre, mert Ézsaiás ezt mondja: Uram, ki hitt annak, amit tőlünk hallott?
17 azért a hit(hűség) hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által (beszédén keresztül),
18 hanem ezt mondom: nem hallották? Sőt, inkább az egész földre kiment (szárnyal) a hangjuk zengése, és a lakott földkerekség végére elhatnak beszédeik,
19 de ezt is mondom, talán Izrael nem értette meg? elsőnek Mózes mondja: én féltékenységre ingerellek titeket egy nem-nemzet ellen, egy értetlen nemzet ellen haragítlak meg titeket.
20 Ésaiás pedig merészen ezt mondja: megtaláltak engem, akik nem kerestek, láthatóvá lettem azoknak, akik nem is kérdezősködtek utánam.
21 Izraelnek pedig ezt mondja: naphosszat (az egész napon) kiterjesztettem a kezeimet egy engedetlen, és ellenszegülő nép felé.