1és láttam más nagy és csodálatos jelet az égben, hét angyalt, akinél hét utolsó (végső) csapás volt, mivelhogy ezekben ér végcélt az Isten haragra gerjedése,
2és láttam mintegy üvegtengert tűzzel keverve (tűzben játszó) és azokat, akik győztek a vadállaton és a képmásán, és a nevének számán, az üvegtenger mellett állani Isten hárfáival a kezükben,
3és énekelték Mózesnek, az Isten rabszolgájának dicsénekét és a Bárány(ká)nak dicsénekét, ezt mondták: nagyok és csodálatosak a Te műveid (dolgaid) Urunk, mindenható Isten, igazságosak és való igazak a te utaid, nemzetek Királya.
4Ki ne félne Uram és ne dicsőítené a nevedet? Mivelhogy egyedül (csak) Te vagy szent, mivelhogy minden nemzet eljön és imádatra borul előtted, mivelhogy igazságos ítéleteid nyilvánvalókká lettek,
5és ezek után láttam, hogy felnyílt a tanú(bizony)ságtétel sátorának temploma az égben,
6és kijött a hét angyal, akinél a hét csapás volt, a templomból, tiszta ragyogó vászon(ruhá)ba öltözve és mellüket körülövezve arany övvel,
7és egy a négy élőlény közül adott a hét angyalnak hét arany csészét telve a világkorszakok világkorszakaiba élő Istennek haragragerjedésével,
8és megtelt a templom füsttel az Isten dicsőségéből és hatóerejéből és senki sem volt képes bemenni a templomba míg végbe nem ment a hét angyal hét csapása,