Mark 13
1 És amikor kijött a templomépületből, ezt mondta Neki az egyik tanítványa: Tanítómester, nézd milyen kövek és milyen épületek!
2 és Jézus ezt mondta neki: látod ezeket a nagy épületeket? Nem hagynak itt követ kövön, amelyet le nem rombolnak
3 és leült az Olajfák hegyén a templomépülettel szemben, Péter, Jakab, János és András és külön (bizalmasan) megkérdezték:
4 mondd meg nekünk, mikor lesznek ezek és mi lesz a jele, mikor mindezek bekövetkeznek (végbemennek)?
5 Jézus pedig mondani kezdte nekik: vigyázzatok, nehogy valaki megtévesszen (félrevezessen) titeket,
6 sokan jönnek majd az én nevemben, azt mondják: én vagyok az és sokakat megtévesztenek (tévedésbe ejtenek),
7 amikor pedig hallotok háborúkról, nehogy megrémüljetek, ezeknek meg kell lenni, de ez még nem a vég,
8 mert nemzet nemzet ellen, királyság királyság ellen támad, lesznek földrengések helyenként, lesznek éhínségek: a szülőfájdalmak gyötrelmeinek kezdete ez.
9 Vigyázzatok magatokra! mert bíróságok elé állítanak titeket és zsinagógákban (gyülekezetekben) vernek meg és helytartók és királyok elé állítanak énmiattam, hogy tanúbizonyságot tegyetek nekik hitetekről
10 és minden nemzetnek hirdetnetek kell előbb az evangéliumot (örömhírt),
11 és amikor elvezetnek benneteket és (bíróságra) átadnak, nehogy tépelődjetek előre, hogy mit szóljatok, hanem ami megadatik néktek abban az órában, azt szóljatok, mert nem ti vagytok akik szóltok, hanem a Szent Szellem.
12 És halálra adja a testvér testvérét és apa a gyermekét és a gyermekek szüleikre támadnak és halálra juttatják őket
13 és gyűlöltek lesztek mindenki előtt az én nevemért, de aki végig kitart, az megmenekül (üdvözül).
14 Amikor pedig látjátok a pusztítás utálatosságát ott állani, ahol nem kell - aki olvassa, értse meg! - akkor, akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe,
15 aki pedig a háztetőn van, nehogy leszálljon, be ne menjen a házba, hogy valamit elvigyen a házából
16 és aki a mezőn lesz, nehogy visszaforduljon, hogy elhozza a felsőruháját.
17 Jaj pedig a várandós és a szoptatós asszonyoknak azokban a napokban,
18 imádkozzatok pedig, hogy ne télen legyen ez,
19 mert olyan nyomorúságos napok jönnek, amilyenek még nem voltak ezen az Isten alkotta világon, kezdet óta és nem is lesznek
20 és ha az Úr nem rövidítené meg ezeket a napokat, nem menekülne meg egyetlen élőlény (hústest) sem, de a kiválasztottakért, akiket Ő kiválasztott, megrövidíti ezeket a napokat
21 (és) akkor ha valaki ezt mondja: nézzétek, itt van a Krisztus, vagy ott van, nehogy elhiggyétek,
22 ál-Krisztusok és álpróféták lépnek fel, jeleket és csodákat tesznek, hogy ha lehet, még a választottakat is megtévesszék (félrevezessék).
23 Ti pedig vigyázzatok, előre megmondtam nektek mindent,
24 hanem azokban a napokban a nyomorúságok (szorongatások) után a nap elsötétedik és a hold nem ad világosságot
25 és a csillagok lehullanak az égből és az egekben lévő tartóerők megrendülnek
26 akkor meglátjátok az Emberfiát, amint eljön a felhőkben, nagy hatalommal és dicsőséggel
27 és akkor elküldi angyalait és összegyűjti a kiválasztottait a négy szelek felől (a szélrózsa minden irányából) a föld végső határától az ég végső határáig.
28 Tanuljátok meg pedig a fügefáról vett példázatot: amikor a hajtása már zsendül és levelei már kihajtottak, tudjátok, hogy közel van a nyár,
29 így ti is, amikor látjátok mindezeket, hogy meglesznek, vegyétek tudomásul, hogy közel van már: az ajtó előtt (a küszöbön).
30 Ámen, mondom néktek, hogy nem múlik el ez a nemzedék, míg mindezek meg nem lesznek.
31 Az ég és a föld elmúlnak, de az én szavaim (Igéim) nem múlnak el,
32 arról a napról, vagy óráról azonban senki sem tud, az ég angyalai sem, sőt a Fiú sem, csak az Atya.
33 Vigyázzatok, legyetek éberek (virrasszatok), mert nem tudjátok mikor van ez az idő(szak),
34 mint egy idegenbe készülő utazó, aki elhagyja házát és rabszolgáinak átadja a meghatalmazást, mindegyiknek a maga dolgát és a kapuőrnek megparancsolja, hogy virrasszon.
35 Virrasszatok tehát, mert nem tudjátok, mikor jön meg a ház ura: este vagy éjfélkor, vagy kakasszóra, vagy reggel.
36 Nehogy amikor váratlanul (hirtelen) megjő, alva (elszunnyadva) találjon titeket,
37 amit pedig nektek mondok, mindenkinek mondom: virrasszatok (éberek legyetek)!