1És felkerekedett a sokaság mind, és elvitték (elvezették) Őt Pilátushoz,
2kezdték pedig vádolni, (ezt) mondták: azt találtuk, hogy elforgatja nemzetünket, és megtiltja, hogy adót fizessünk a Cézárnak, és azt mondja magáról, hogy Ő a Krisztus, király.
3Pilátus pedig megkérdezte őt, és ezt mondta: te vagy(-e) a zsidók királya? Ő pedig válaszolt neki: te mondod.
4Pilátus pedig így szólt a főpapokhoz és a néptömeghez: semmi okot a vádra nem találok ebben az emberben,
5de azok erősködtek, és ezt mondták: fölzendíti a népet, tanítva egész Júdea szerte, Galileától kezdve idáig.
6Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdezte, vajon galileabeli ember-e?
7És megtudva, hogy Heródes fennhatósága (uralma) alá tartozik, elküldte őt Heródeshez, aki szintén Jeruzsálemben volt ezekben a napokban.
8Heródes pedig szerfölött megörült, amikor meglátta Jézust, mert elég hosszú ideje (régóta) akarta őt látni, mivel sokat hallott felőle, és remélte, valami csodajelet tesz a szeme láttára.
9Sok szóval faggatta, de Ő semmit sem válaszolt neki,
10de ott álltak a főpapok és az írástudók nagy erővel (nekifeszülve) vádolták őt.
11Heródes pedig katonáival együtt semmibe vette Őt és kicsúfolta, fényes (csillogó) ruhába öltöztetve visszaküldte Pilátushoz.
12Heródes és Pilátus ezen a napon lettek (jó)barátok, mert azelőtt ellenséges viszonyban voltak egymással.
13Pilátus pedig összehívatta a főpapokat, a vezetőket és a népet,
14így szólt hozzájuk: elém vezettétek ezt az embert, mint a nép félrevezetőjét, és lám, én előttetek kihallgattam, semmi olyan vádokot nem találtam ebben az emberben, amivel vádoljátok őt,
15de még Heródes sem, mert visszaküldte őt hozzám, és láthatjátok, semmi olyat nem követett el, amiért halált érdemelne.
16Megfenyítem tehát őt, és szabadon bocsátom,
17az ünnep miatt ugyanis szabadon kellett neki bocsátania egy foglyot,
18ámde felkiáltott a sokaság, és ezt mondták: vesszen ez (veszítsd el ezt), de bocsásd szabadon Barabbást!
19egy olyan embert, aki a városban történt lázadásért és gyilkosságért volt börtönbe vetve,
20Pilátus pedig ismét hozzájuk fordult, mert szabadon akarta (szerette volna) bocsátani Jézust,
21azok azonban tovább ordítoztak és ezt mondták: feszítsd meg, feszítsd meg Őt! (Kínkaróra vele!)
22Ő pedig harmadszor is szólt hozzájuk: mert mi rosszat tett ez? semmi halált érdemlő vádokot nem találtam benne, megfenyítem hát Őt, és elbocsátom (szabadon eresztem),
23de azok ostromolták nagy hangoskodással, és kérték, hogy feszítse meg Őt, és győzött a hangerejük,
24és Pilátus kimondta az ítéletet (döntött), hogy legyen meg a követelésük,
25szabadon engedte hát nekik azt, akit felkelésért és gyilkosságért vetettek tömlöcbe, Jézust pedig kiszolgáltatta akaratuknak,
26és amint elvezették (Őt), megfogtak egy bizonyos cirénei Simont, aki éppen a mezőről jött, és vállára tették a keresztet (kínkarót), hogy vigye Jézus után,
27követte pedig a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, akik mellüket verték, és siratták Őt.
28Jézus pedig hozzájuk fordulva ezt mondta: Jeruzsálem leányai, ne rajtam siránkozzatok, hanem inkább magatokon siránkozzatok és gyermekeiteken,
29mert lám! jönnek napok, amikor azt mondják: boldogok a meddők, és a méhek, melyek nem fogantak, és az emlők, melyek nem szoptattak!
30Akkor kezdik mondani a hegyeknek: essetek ránk, és a halmoknak: rejtsetek el minket!
31Mert ha a zöldellő (víztől nedves) fával ezt teszik, mi történik a szárazzal?
32Két más gonosztevőt is vittek, hogy vele együtt végezzék ki
33és amikor odaértek arra a helyre, amelyet Koponyának hívnak, ott keresztre feszítették (kínkaróra húzták) Őt és a gonosztevőket, egyiket jobbról, a másikat pedig balról.
34Jézus pedig ezt mondta: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit csinálnak (tesznek). Azután megosztoztak, sorsot vetve ruháin
35és megállt a nép bámészkodva. De kicsúfolták a főemberek is, ezt mondták: másokat megmentett, mentse meg saját magát, ha Ő a Krisztus, az Istennek a kiválasztottja.
36Gúnyolták pedig a katonák is, odamentek hozzá és ecetet vittek neki
37és ezt mondták: ha Te vagy a zsidók királya, mentsd meg magadat!
38Volt pedig egy felirat is fölibe írva görög, római és héber betűkkel: A ZSIDÓK KIRÁLYA EZ.
39Az egyik felfüggesztett gonosztevő káromolta Őt, ezt mondva: ha te vagy a Krisztus, mentsd meg magadat és minket is,
40de a másik rászólt, ezt mondva: nem féled te az Istent, hiszen ugyanabban az ítéletben vagy?
41mi ugyan igazságosan, mert méltó büntetését kapjuk azoknak, amiket elkövettünk, de ez semmi helytelent nem cselekedett,
42és ezt mondta Jézusnak: emlékezzél meg rólam, amikor eljössz, a Te királyságodba,
43és ezt mondta neki Jézus: Ámen, mondom neked, ma velem leszel a Paradicsomban!
44és már körülbelül hat óra volt, és sötétség lett az egész földön kilenc óráig.
45A nap elsötétült (napfogyatkozás lett) és kettéhasadt a templom függönykárpitja középen,
46és Jézus nagy hangon felkiáltott: Atyám, kezeidbe teszem le a szellememet - és ezt mondva kilehelte (kibocsátotta) szellemét,
47látva pedig a százados, mi történt, dicsőítette az Istent, ezt mondta: ez az ember valóban igaz volt,
48és a tömeg mind, amely együtt volt a jelenetnél, látta a történteket, és mellét verve tért haza.
49Ott álltak pedig mind az ismerősei távol, olyan asszonyok is, akik együtt kísérték Galileától és látták ezeket,
50és lám! egy József nevű férfi, (aki) a tanács tagja volt, jó és igaz(ságos) férfiú,
51nem értett egyet a határozatukkal és eljárásukkal, Arimateából, a zsidók városából való, aki maga is várta Isten Királyságát,
52ez elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét,
53és levette, gyolcsba göngyölte, és sziklába vágott sírboltba helyezte, ahol még nem feküdt senki,
54és az előkészület napja volt, (és) a szombat beállóban volt,
55elkísérték pedig az asszonyok, akik együtt jöttek vele Galileából, és megnézték a sírboltot, és hogy hogyan helyezték el benn az Ő testét,
56visszatérőben pedig illatszereket és keneteket készítettek elő, és a szombaton pihentek a parancsolat szerint,