John 3
1 Volt pedig egy Nikodémus nevű ember a farizeusok közt, a zsidók főembere (vezetője),
2 ez eljött Jézushoz éjjel és ezt mondta neki: Rabbi, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítómesterül, mert senki sem tehet (nem képes, nincs hatalmában, hogy tegye) ilyen jeleket, amelyeket te teszel, csak ha az Isten van vele,
3 válaszolt Jézus és ezt mondta neki: Ámen, Ámen mondom neked, ha valaki nem lesz újjá (nem származik fentről), nem láthatja meg (nem képes felfogni) az Isten Királyságát (királyi uralmát),
4 így szólt hozzá Nikodémus: hogyan képes egy ember világra jönni, aki öreg? netán képes az anyja méhébe (hasüregébe) még egyszer (ismét, másodszor) bemenni és világra jönni?
5 Jézus válaszolt: Ámen, Ámen mondom neked, ha valaki nem származik (lesz) netán vízből és Szellemből, nem képes bemenni Isten Királyságába,
6 ami hústestből van nemzve (amit hústest hoz létre), hústest az, ami Szellemből jön létre, szellem az.
7 Nehogy csodálkozz azon, hogy ezt mondtam: újjá kell lennetek (nektek fentről kell származnotok).
8 A Szellem ahol akar, ott fuvall és a hangját hallod, de nem tudod, honnan jön és hová tart, így van mindenki, aki Szellemből származott (lett),
9 Nikodémus válaszolt és ezt mondta neki: hogyan képesek ezek létrejönni (hogy lehet meg ez)?
10 Jézus válaszolt és ezt mondta neki: te Izrael tanítómestere vagy és ezeket nem tudod?
11 Ámen, Ámen mondom neked, hogy amit tudunk, azt szóljuk, és amit látunk, arról teszünk tanú(bizony)ságot és a mi tanú(bizony)ságtételünket nem fogadjátok el.
12 Ha a földi dolgokat mondtam néktek, és nem hiszitek, hogyan hiszitek, ha majd ez égben levőket mondom?
13 és senki sem jutott az égbe, csak az, aki az égből szállt le, az Emberfia,
14 és ahogyan Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának felemeltetnie,
15 hogy mindenki, aki hívő (hithű) lesz Benne, világkorszakra szóló élet birtokosa legyen,
16 mert úgy (olymódon) szereti az Isten a világot /a világrend(sz)e(r)t/, hogy az egyetlen világra jött Fiát adta, hogy mindenki, aki hívő (hithű) lesz Benne, nehogy elvesszen (elpusztuljon), hanem birtokosa legyen a világkorszakra szóló (aioni) életnek,
17 mert nem azért küldte Isten a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözítse (megmentse, megtartsa) a világot Általa (Rajta keresztül).
18 Aki hívő lesz (hithűségbe jut) nem kerül ítéletre, aki (netán) nem hisz, (nem lesz hű) már ítélet alá esett, mivelhogy nem hitt (hűn) a világra jött Isten egyetlen Fiának nevében.
19 Ez pedig az ítélet, hogy a fény eljött a világba, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a fényt, mert a műve(lete)ik gonoszak voltak.
20 Mert mindenki, aki romlott dolgokat cselekszik, gyűlöli a fényt és nem jön ki a fényre, hogy napfényre ne kerüljenek tettei /műve(lete)i, dolgai/,
21 aki azonban a való(igaz)ságot teszi, kimegy a fényre, hogy nyilvánvalókká legyenek a tettei /műve(lete)i/, hogy Istenben tette őket,
22 ezek után Jézus és a tanítványai Júdea földjére mentek és ott tartózkodott velük és (víz)bemerített,
23 de János is (víz)bemerített Ainonban, Szálem közelében, mivelhogy ott sok víz volt és odamentek és bemerítkeztek,
24 mert János még nem volt börtönbe vetve,
25 vita(tkozás) támadt tehát János tanítványai és egy zsidó között a tisztulás felől
26 és Jánoshoz mentek és ezt mondták neki: Rabbi, aki veled volt a Jordánon túl, akiről te tanú(bizony)ságot tettél, lám! ez bemerít és mindenki tódul hozzá,
27 válaszul János ezt mondta: semmit sem kaphat az ember, ha csak nem az égből adták neki,
28 ti magatok vagytok a tanúim (tanúságtevőim), hogy megmondtam: nem én vagyok a Krisztus, hanem hogy előfutár (küldött) vagyok Őelőtte.
29 Akié a menyasszony, az a vőlegény, a vőlegény barátja pedig, aki ott áll és hall(gat)ja őt, örömmel örül a vőlegény hangjának, ez az örömöm tehát betel(jesedet)t.
30 Neki növekedni kell, nekem pedig kisebbednem.
31 Aki felülről jön, mindeneknek fölötte van, aki a földből való, az földi (földhözragadt) és a földiekről szól: aki az égből jön, mindeneknek fölötte van,
32 amit látott és hallott, arról tesz tanú(bizony)ságot és az ő tanú(bizony)ságtételét senki sem fogadja el,
33 aki elfogadja a tanú(bizony)ságtételét, megpecsételte, hogy az Isten való igaz.
34 Mert akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja, mert Isten nem mértékkel adja a Szellemet.
35 Az Atya szereti a Fiút és mindent a kezébe adott.
36 Aki hisz a Fiúban, korszakra szóló élet birtokosa, aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.