John 2
1 És a harmadik napon menyegző lett a galileai Kánában, ott volt Jézus anyja is.
2 Meghívták pedig Jézust és tanítványait is a menyegzőbe,
3 és amikor fogytán volt a bor így szólt Jézus anyja Hozzá: nincs boruk!
4 Jézus ezt mondta neki: mi ez nekem és neked, asszony? Még nem jött el az én órám.
5 Ezt mondta az anyja a felszolgálóknak: bármit mond néktek, tegyétek meg!
6 Volt pedig ott hat vizes kőkorsó, a zsidók tisztálkodására odatéve, belefért mindegyikbe két-három mérő (víz).
7 Jézus ezt mondta nekik: töltsétek meg a vizeskorsókat vízzel. Meg is töltötték őket színig (felső karimájáig)
8 és mondta nekik: merítsetek most, és vigyetek a násznagynak, ők meg vittek,
9 amint pedig megízlelte a násznagy a borrá lett vizet és nem tudta, honnan van, de a felszolgálók tudták, akik a vizet merítették, előszólította a vőlegényt a násznagy,
10 és mondta neki: minden ember először a kitűnő (az eszményi jó) bort adja fel, és miután megittasodtak (megrészegedtek), akkor a silányabbat, te a kitűnő (az eszményi jó) bort mostanáig (a jelenre) tartogattad.
11 Ezt tette Jézus a jelek kezdetéül a galileai Kánában és ezzel kinyilvánította (láthatóvá tette) dicsőségét és hittek benne a tanítványai.
12 Ezután lement Kapernaumba Ő és anyja, testvérei és tanítványai és ott maradtak néhány napig
13 és közel volt a zsidók húsvétja (pászkája) és Jézus felment Jeruzsálembe
14 ott találta a templomépületben azokat, akik ökröket, juhokat és galambokat árultak és a pénzváltókat ott ülve,
15 és korbácsot csinált kötelekből és kihaj(í)totta mindnyájukat a templomépületből a juhokat és az ökröket, a nyerészkedők pénzét kiöntötte (szétszórta) és asztalaikat feldöntötte (felforgatta)
16 és a galambárusoknak ezt mondta: vigyétek el ezeket innen, ne tegyétek az én Atyám házát vásárcsarnokká!
17 akkor eszébe jutott a tanítványainak, hogy meg van írva: a házadért való buzgóság emészt engem,
18 válaszoltak tehát a zsidók, ezt mondták neki: micsoda jelet mutatsz nekünk, hogy ezeket teszed?
19 válaszolt Jézus és ezt mondta nekik: bontsátok le ezt a templomot és három nap alatt felállítom azt
20 ezt mondták erre a zsidók: negyvenhat esztendeig épült ez a templom és te három nap alatt felállítod azt?
21 de Ő a saját testének templomáról mondta ezt
22 amikor tehát életre kelt a halottak közül, visszaemlékeztek a tanítványai, hogy ezt megmondta. Hittek is az Írásnak és az Igének, amelyet Jézus mondott.
23 Amint pedig Jeruzsálemben volt húsvétkor az ünnepen, sokan hittek nevében, figyelve a jeleket, amelyeket tett,
24 de maga Jézus nem bízta magát rájuk, mivel ismerte mindnyájukat
25 és mivelhogy nem volt szüksége arra (nem szorult rá), hogy valaki tanú(bizony)ságot tegyen az emberről, mert Ő (maga) tudta, mi volt az emberben.