1én tehát testvérek, nem szólhattam nektek mint szellemieknek, hanem mint (hús)testieknek, mint Krisztusban kiskorúaknak,
2tejjel itattalak titeket, nem kemény eledelt adtam, mert még nem bírtátok volna el, de még most sem bírjátok el,
3mert még (hús)testiek vagytok, mert amikor köztetek féltékenység és viszály van, nem (hús)testiek vagytok-e és nem emberi módon jártok-e el?
4mert amikor valaki ezt mondja: én ugyan Pálé vagyok, másik pedig: én Apollósé, nem vagytok-e (túl)emberiek?
5mi hát Apollós? és mi Pál? szolgák (diakónusok), akik által hívők lettetek, ahogy mindegyiknek az Úr megadta,
6én ültettem, Apollós öntözte, de az Isten adta a növekedést,
7úgyhogy semmi az aki ültet, sem az aki öntöz, hanem a növesztő, Isten,
8az ültető pedig és az öntöző egyek, de mindegyik a saját jutalmát kapja meg a fáradozása szerint,
9mert Istennek vagyunk munkatársai, Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok.
10Az Istentől nekem juttatott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, alapot vetettem, de más épít rá, ki-ki pedig nézze meg, hogyan épít rá,
11mert más alapot senki sem rakhat a lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus,
12ha pedig valaki erre az alapra aranyat, ezüstöt, drágaköveket, avagy (holt)fát, szénát, szalmát épít,
13mindenkinek a munkája nyilvánvaló lesz, mert az a nap nyilvánosságra hozza, mivelhogy tűzben lepleződik le és hogy kinek milyen a munkája, a tűz teszi próbára (vizsgálja meg),
14ha valakinek a munkája megmarad, amelyet ráépített, jutalmat nyer,
15ha valakinek a munkája leég, kárt vall, de ő maga megmenekül (üdvözül), de úgy mintegy tűzön keresztül (tűz által),
16nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, és az Isten Szelleme bennetek lakik?
17ha valaki az Isten templomát lerontja, lerontja azt az Isten, mert Isten temploma szent, ezek vagytok ti.
18Nehogy valaki becsapja magát, ha valaki azt gondolja, hogy bölcs tiköztetek ebben a (világ) korszakban (aionban) legyen bolond, hogy bölccsé lehessen,
19mert e világ bölcsessége bolondság (oktalanság) az Isten előtt, mert meg van írva: Aki megfogja a bölcseket álnokságukban,
20és ismét: az Úr ismeri a bölcsek érveléseit, hogy azok hiábavalók.
21Úgyhogy senki ne dicsekedjék (hencegjen) emberekkel, mert minden a tietek,
22Pál is, Apollós is, Kéfás is, a világ (kozmosz) is, az élet is, a halál is, a jelenvalók is, az eljövendők is, minden a tietek, ti viszont Krisztuséi, Krisztus pedig az Istené.
23- - -