1S történt, mikor Jézus ezen beszédeket elvégezte, elindult Galileából és Júdea határaiba ment a Jordánon túl.
2És sok nép követte őt, és meggyógyította őket ottan.
3És hozzá mentek a farizeusok, kísértve őt és mondván: Szabad-e az embernek feleségét elbocsátani bármi okból?
4Mire ő monda nekik: Nem olvastátok, hogy aki az embert teremtette, kezdettől fogva férfinak és asszonynak teremtette őket? És monda:
5Ennekokáért elhagyja az ember atyját és anyját, és feleségéhez ragaszkodik, és ketten lesznek egy testben.
6Tehát már nem két testet, hanem egyet képeznek. Ennélfogva amit Isten összekötött, ember el ne válassza.
7Mondák neki: Miért parancsolta tehát Mózes, hogy (az asszonynak) váló-levelet adjunk és elbocsássuk?
8Monda nekik: Mert Mózes a ti szívetek keménysége miatt engedte meg nektek feleségteket elbocsátani; de kezdettől fogva nem így volt.
9Mondom pedig nektek, hogy aki elbocsátja feleségét - kivéve a paráznaság esetét - és mást vesz, házasságtörést követ el; és aki az elbocsátottat elveszi, házasságtörést követ el.
10Mondák neki tanítványai: Ha így áll az ember dolga a feleségével, akkor jobb nem házasodni.
11Monda nekik: Nem mindenki fogja föl ezt az igét, hanem csak akiknek megadatott.
12Mert vannak férfi erejüktől meg fosztottak, kik anyjok méhéből így születtek, és vannak férfi erejüktől meg fosztottak kiket az emberek tettek azokká, és vannak férfiatlanok kik önmagoknak szegték férfi erejöket mennyek országáért. Aki fel tudja fogni, fogja fel!
13Akkor kisdedeket vittek hozzá, hogy kezeit rajok tegye és imádkozzék. A tanítványok azonban rajok támadtak.
14De Jézus monda nekik: Hagyjatok békét a kisdedeknek és ne tiltsátok nekik, hogy hozzám jöjjenek; mert ilyeneké a mennyek országa!
15És miután kezeit rajok tette, elment onnét.
16És íme, egyvalaki hozzájárult és monda neki: Jó Mester! Mi jót cselekedjem, hogy örök életem legyen?
17Monda neki: Mit kérdesz engem a jóról? Egy a jó, az Isten. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat!
18Monda neki: Melyeket? Mire Jézus viszonzá: Ne ölj, ne paráználkodjál, ne lopj, hamistanúságot ne szólj;
19tiszteljed atyádat és anyádat, és szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!
20Monda neki az ifjú: Mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva. Mi hiányzik még nekem?
21Monda neki Jézus: Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el amid van, és add a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, s jöjj, kövess engem!
22Mikor azonban az ifjú e szót hallotta, szomorúan távozott, mert sok vagyona volt.
23Jézus pedig monda tanítványainak: Bizony mondom nektek, hogy a gazdag nehezen jut be mennyek országába.
24És ismét mondom nektek: Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni mennyek országába.
25Ennek hallatára a tanítványok, igen csodálkoztak és mondák: Ki fog akkor üdvözülni?
26Jézus pedig rajok tekintett és monda nekik: Embereknél lehetetlen ez, de Istennél minden lehetséges.
27Akkor megszólalt Péter és monda neki: íme, ni mindent elhagytunk és követtünk téged, mi lesz tehát velünk?
28Jézus pedig monda nekik: Bizony mondom nektek, hogy ti is, kik engem követetek, az újjászületéskor, mikor majd az Ember-la az ő fenségének trónján ül, tizenkét széken ültök és ítélitek Izraelnek tizenkét törzsét.
29És mindaz, aki elhagyja házát, vagy testvéreit, vagy nővéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy fiait, vagy szántóföldeit az én nevemért, százannyit kap, és az örök életet bírja.
30Sokan lesznek pedig elsőkből utolsókká és utolsókból elsőkké.