1És hat nap múlva maga mellé vette Jézus Pétert, Jakabot és Jánost, az? testvérét, és felvezette őket egy magas hegyre külön.
2És elváltozott előttük, színében, és arca fénytett, mint a nap, ruhái pedig fehérek lettek, mint a hó.
3És íme megjelentek neki Mózes. és Illés, és beszéltek vele.
4Mire aztán Péter monda Jézusnak: Uram, jó nekünk itt lennünk: ha akarod, csináljunk itt három hajlékot: neked egyet, Mózesnek egyet, és Illésnek egyet
5Mialatt ő még szólott, íme fényes felhő árnyékozta be őket. És íme egy hang felhőből, mely így szólt: Ez az én szerelmes Fia kiben nekem jó kedvem telik; őt hallgassátok
6S amint ezt a tanítványok hallották, arcukra borulta és igen féltek.
7De Jézus hozzájok ment, illett őket és monda nekik: Keljetek fel és ne féljetek!
8Mikor pedig szemeiket felemelték, senkit sem láttak, csak Jézust magát.
9És a hegyről lejövet hagyta nekik Jézus, mondván: Senkinek el ne mondjátok e látomást, míg az Emberfia halottaiból föl nem támad.
10És kérdezték őt a tanítványok mondván: Miért mondják tehát az írástudók, hogy előbb Illésnek kel eljönnie?
11Ő pedig felelvén monda nekik: Illés, ugyan el fog jönni és helyreállit mindent.
12De én azt mondom nektek, hogy Illés már eljött, és nem ismerték meg őt, hanem azt tettek vele, amit akartak, így fog az Emberfia is tőlük szenvedni.
13Akkor megértették a tanítványok, hogy Keresztel? Jánosról szólott nekik.
14És mikor a néphez jött, egy ember járul hozzá térdre esve előtte,
15mondván: Uram, könyörül meg fiamon, mivel holdkóros és sokat szenved; mert majd tűzbe esik, majd vízbe.
16És elvittem őt tanítványaidhoz, de nem tudták őt meggyógyítani.
17Mire Jézus monda: Oh hitetlen és elfajult nemzedék! Meddig leszek még veletek? Meddig tűrlek még benneteket? Hozzátok ide hozzám!
18És Jézus megfenyegette őt, és kiment belőle az ördög és meggyógyult a gyermek azon órától.
19Akkor a tanítványok titkon Jézushoz mentek és mondák: Miért nem tudtuk mi kiűzni?
20Monda nekik Jézus: A ti hitetlenségtek miatt Mert bizony mondom nektek, ha annyi hitetek lesz mint egy mustármag, s azt mondjátok e hegynek: Menj innét amoda! - elmegy, és semmi sem lesz nektek lehetetlen.
21De ez a faj ki nem űzhető máskép, mint csak imádság és böjt által.
22Mialatt pedig Galileában tartózkodtak, monda nekik Jézus: Az Emberfiát az emberek kezébe adják
23és megölik őt, és harmadnapon feltámad. Mire igen megszomorodtak.
24És mikor Kafarnaumba érkeztek, az adószedők Péterhez mentek és mondák neki: A ti mesteretek nem fizeti meg a kettősdrachmát?
25Monda amaz: Igen. És mikor bement a házba, Jézus megelőzte őt mondván: Mit gondolsz Simon? A föld királyai kitől szednek vámot vagy adót? Fiaiktól-e vagy az idegenektől?
26És ő monda: Az idegenektől. Monda neki Jézus: Tehát a fiák szabadok.
27De hogy meg ne botránkoztassuk őket, menj a tengerhez, vesd ki a horgot, és azt a halat, mely legelőször ráakad, fogd ki, és ha kinyitod száját, találsz egy statert; vedd azt és add nekik én érettem és te éretted.