1És egybehívta tizenkét tanítványát, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkeken, hogy kiűzzék őket és meggyógyítsanak minden nyavalyát és minden betegséget.
2A tizenkét apostol neve pedig ez: Első Simon, ki Péternek mondatik, és András, az ő testvére,
3Jakab, Zebedeus fia, és János, az ő testvére; Fülöp és Bertalan; Tamás és Máté a vámos; Jakab, Alfeus fia és Tádé;
4a kánai Simon, és karioti Júdás, ki el is árulta őt.
5E tizenkettőt elküldötte Jézus és parancsolatot adott nekik mondván: A pogányokhoz vezető útra ne térjetek és a szamaritánusok városaiba be ne menjetek,
6hanem menjetek inkább Izrael házának elveszett juhaihoz.
7Menjetek pedig és hirdessétek, hogy elközelgetett mennyeknek országa.
8Gyógyítsátok a betegeket, támasszátok fel a halottakat, tisztítsátok meg a poklosokat, űzzétek ki az ördögöket! Ingyen kaptátok; ingyen adjátok.
9Ne legyen aranyotok, se ezüstötök, se pénzetek övetekben;
10se táskátok az úton, se két köntöstök, se sarutok, se bototok; mert méltó a munkás az ő élelmére.
11Bármely városba vagy faluba bementek, kérdezzétek meg, ki méltó abban, és maradjatok ott, míg tovább nem mentek.
12Amint pedig bementek valamely házba; köszöntsétek azt mondván: Békeség e háznak!
13És ha az a ház méltó lesz, rászáll a ti békeségtek; ha pedig nem lesz méltó, a ti békeségtek visszahárul rátok.
14És ha valaki be nem fogad benneteket, se beszédeiteket meg nem hallgatja: kimenve azon házból, vagy városból, verjétek le a port lábatokról.
15Bizony mondom nektek: Tűrhetőbb sorsa lesz Sodorna és Gomorrha földének az Ítélet napján, mint annak a városnak.
16íme én titeket mint juhokat küldlek a farkasok közé. Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek, mint a galambok.
17Óvakodjatok pedig az emberektől; mert kiszolgáltatnak benneteket a törvényszékeknek és zsinagógáikban megostoroznak benneteket.
18És a helytartókhoz és királyokhoz hurcolnak benneteket énérettem, bizonyságul nekik és a pogányoknak.
19Midőn pedig kiszolgáltatnak titeket, ne töprenkedjetek azon, miképen és mit szóljatok; mert megadatik nektek azon órában, mit mondjatok.
20Mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a ti Atyátok Lelke az, aki bennetek szól.
21Halálra fogja pedig adni a testvér testvérét és az apa fiát, és a gyermekek a szülők ellen támadnak és halálra viszik őket.
22És gyűlöletesek lesztek mindenkinél az én nevemért. Aki azonban kitart mindvégig, az üdvözül.
23Mikor pedig üldöznek benneteket az egyik városban, fussatok a másikba. Bizony
24mondom nektek, nem járjátok végig Izrael városait, míg el nem jő az Emberfia.A tanítvány nem különb mesterénél, sem a szolga uránál.
25Elég a tanítványnak, ha olyan mint a mestere, és a szolgának, ha olyan mint az ura. Ha a családatyát Beelzebubnak nevezték, mennyivel inkább a házanépét?
26Ne féljetek tehát tőlük! Mert semmi sincs elrejtve, mi föl ne födöztetnék, és eltitkolva, mi ki ne tudódnék.
27Amit nektek a sötétben mondok, mondjátok el a világoson, és amit fülbesugva hallotok, hirdessétek a háztetőkön.
28És ne féljetek azoktól, kik megölik a testet, de a lelket meg nem ölhetik; hanem inkább attól féljetek, ki a lelket is meg a testet is a pokoli romlásba döntheti.
29Nemde két verebet adnak egy fillérért? És egy sem esik közőlük a földre a ti Atyátok nélkül.
30A ti fejeteknek hajszálai pedig mind meg vannak számlálva.
31Ne féljetek tehát! Sok verébnél többet értek ti.
32Mindaz tehát; aki meg vall engem az emberek előtt, azt én is megvallom Atyám előtt, ki mennyekben van.
33Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom őt Atyám előtt, ki mennyekben van.
34Ne gondoljátok, hogy békét hozni jöttem a földre. Nem jöttem békét hozni, hanem kardot.
35Mert elválasztani jöttem az embert atyjától, és a leányt anyjától, és a menyet a napától.
36És az ember ellenségei az ő házanépe.
37Aki atyját vagy anyját jobban szereti mint engem, nem méltó hozzám; és aki fiát vagy leányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.
38És aki föl nem veszi keresztjét s nem követ engem, nem méltó hozzám.
39Aki megtalálja életét, elveszti azt, és aki elveszti életét énérettem, megtalálja azt.
40Aki titeket befogad, engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött.
41Aki prófétát fogad be próféta nevében, prófétának jutalmát kapja, és aki igazat fogad be az igaznak nevében, az igaznak jutalmát kapja.
42És bárki italul egynek e legkisebbek közül csak egy pohár hideg vizet is ad, tanítvány nevében; - bizony mondom nektek, nem veszti el jutalmát.