1És történt, hogy mikor Jézus elvégezte tizenkét tanítványához intézett utasításait, elment onnan, hogy tanítson és prédikáljon az ő városaikban.
2János pedig, midőn meghallotta a fogságban Krisztus cselekedeteit, elküldött kettőt az ő tanítványai; közül,
3s azt izente neki: Te vagy-e az eljövendő, vagy mást.kell várnunk?
4Mire Jézus monda nekik: Menjetek és jelentsétek meg Jánosnak, amit hallottatok és láttatok:
5Vakok látnak, sánták járnak, poklosok tisztulnak, siketek hallanak, halottak föltámadnak, szegényeknek az evangéliumot hirdetik.
6És boldog, aki énbennem meg nem botránkozik.
7Azok elmenetele után pedig így szólt Jézus a sereghez Jánosról: Mit mentetek ki a pusztába látni? Széltől hányatott nádat-e?
8Vagy mit mentetek ki látni? Puha ruhába öltözött embert?
9Hát mit mentetek ki látni? Prófétát? Igen, mondom nektek, sőt prófétánál is többet.
10Mert ez az, akiről írva van: íme, én angyalomat küldöm színed előtt, ki elkészíti előtted a te utadat.
11Bizony mondom nektek: Nem támadott az asszonyok szülöttei között nagyobb Keresztelő Jánosnál; de aki kisebb a mennyek országában, nagyobb nálánál.
12Ámde Keresztelő János napjaitól fogva mostanig mennyek országa erőszakot szenved, és az erőszakosak ragadják el azt.
13Mert az összes próféták és a törvény Jánosig jövendöltek.
14És ha tudni akarjátok, ő Illés, aki eljövendő.
15Akinek füle van hallja meg.
16De kihez hasonlítsam e nemzedéket? Hasonló a piacon ülő gyermekekhez, kik társaiknak kiáltanak
17s mondják: Zenéltünk nektek és nem táncoltatok, siránkoztunk és nem sírtatok.
18Mert eljött János, ki sem nem eszik, sem nem iszik, és azt mondják: Ördöge van.
19Eljött az Emberfia, ki eszik és iszik, és azt mondják: íme a falánk és iszákos ember, a vámosok és bűnösök barátja! És igazolva lőn a bölcseség az ő fiai által.
20Akkor szemökre hányta a városoknak, melyekben legtöbb csodáját mivelte, hogy nem tartottak bűnbánatot.
21Jaj neked Korozain, jaj neked Betszaida! mert ha Tirusban és Szidonban történtek volna a csodák, melyek bennetek történtek, régen szőrzsákban és hamuban tartottak volna bűnbánatot.
22Mindazáltal mondom nektek: Tirusnak és Szidonnak jobb sorsa lesz- az Ítélet napján, mint nektek.
23És te Kafarnaum! vájjon az égig fogsz-e emelkedni? A pokolig lesüllyedsz. Mert ha Szodomában történtek volna a csodák, melyek benned történtek, talán megmaradtak volna e mai napig.
24Mindazáltal mondom nektek: hogy Szodoma földének könnyebb sorsa lesz az Ítélet napján, mint neked.
25Az időben felszólalt Jézus és monda: Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy ezt elrejtetted a bölcsek és okosak, elől és kijelentetted a kisdedeknek.
26Igen, Atyám! mert így tetszett, neked.
27Minden átadatott nekem Atyámtól; és senki nem ismeri a Fiút, csak az Atya; sem az
28Atyát nem ismeri senki, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja jelenteni.Jöjjetek hozzám mindnyájan, kik fáradoztok és terhelve vagytok és én megenyhítlek titeket.
29Vegyétek magatokra az én igámat és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű; és nyugalmat találtok lelketeknek.
30Mert az én igám édes és az én terhem könnyű.