1És hajóba szállva, átkelt és az ő városába jött.
2És íme egy ágyban fekvő inaszakadtat hoztak. És látván Jézus az ő hitöket, monda az inaszakadtnak: Bízzál fiam! megbocsáttatnak neked a te bűneid.
3És íme némelyek az Írástudók közül mondák magukban: Ez káromkodik.
4És látván Jézus az ő gondolataikat, monda: Miért gondoltok rosszal szívetekben?
5Mi könnyebb, azt mondani: Megbocsáttatnak neked bűneid, vagy mondani: Kelj föl és járj?
6Hogy pedig tudjátok, hogy az Emberfiának hatalma van a földön a bűnök megbocsátására, - monda az inaszakadtnak: Kelj föl, vedd ágyadat és menj haza.
7És fölkelt és haza ment.
8Midőn a seregek ezt látták, megijedtek és dicsőítették Istent, ki ilyen hatalmat adott az embereknek.
9És mikor Jézus onnét elment, látott egy Máté nevű embert a vámon ülni. És monda neki: Köves: engem! És az fölkelt és követte őt.
10És történt, hogy mikor a házban asztalnál ült, íme sok vámos és bűnös jött és letelepedtek Jézussal és az ő tanít ványaival.
11Amint ezt a farizeusok látták, mondták tanítványainak: Miért eszik a ti mesteretek a vámosokkal és bűnösökkel?
12Jézus pedig ezt hallva, monda: Nem az egészségeseknek van szükségük az orvosra, hanem a betegeknek.
13Menjetek, és tanuljátok meg mit tesz az; \Irgalmasságot akarok és nem áldozatot.\ Mert nem igazakat jöttem hívni, hanem bűnösöket.
14Akkor hozzámentek János tanítványai és mondák: Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakorta böjtölünk, a te tanítványaid pedig nem böjtölnek?
15És monda nekik Jézus: Vajon; szomorkodhatnak-e a vőlegény társai, míg velök van a vőlegény? De majd jönnek napok, mikor a vőlegény elvétetik tőlük, és akkor böjtölni fognak.
16Senki sem tesz pedig nyers posztófoltot ócska ruhára, mert ez a ruhától az ép részt eltépi és a szakadás nagyobb lesz.
17Sem új bort nem töltenek ócska tömlőkbe, mert különben kiszakadnak a tömlők, a bor kifolyik és a tömlők tönkremennek Hanem az új bort új tömlőkbe töltik, és mind a kettő megmarad.
18Midőn ezeket mondotta nekik, íme egy elöljáró lépett hozzá és lábaihoz borult mondván: Uram, a leányom épen most halt meg, de jöjj, tedd rá kezedet, és élni fog.
19És Jézus fölkelt és követte őt tanítványaival:
20És íme egy asszony, ki tizenkét esztendő óta vérfolyásban szenvedett, hátul hozzá járult és megérintette ruhája szegélyét.
21Mert - monda magában: Ha csak ruházatát érintem is, meggyógyulok.
22Jézus pedig megfordult és látván őt monda: Bízzál leányom! a te hited meggyógyított téged. És meggyógyult az asszony azon órától fogva.
23És midőn Jézus az elöljáró házába ért és látta a síposokat és a tolongó sereget, monda:
24Távozzatok! mert nem halt meg a leány, hanem alszik És kinevették őt;
25És miután a sereg kitakarodott, bement, megfogta a kezét, és a leány feltámadt.
26És ennek híre elterjedt azon az egész vidéken.
27És midőn Jézus onnét eltávozott, két vak követte őt kiáltozva és mondák: Könyörülj rajtunk, Dávid fia!
28Mikor pedig haza érkezett, hozzá mentek a vakok és monda nekik Jézus: Hiszitek, hogy ezt megtehetem nektek? Mondják neki: Igenis, Uram!
29Akkor megérintette szemeiket mondván: A ti hitetek szerint legyen nektek.
30És megnyíltak szemeik. És Jézus szigorúan meghagyta nekik mondván: Vigyázzatok, hogy valaki meg ne tudja!
31ők pedig kimenvén elhíresztelték őt azon az egész környéken.
32Miután pedig azok kimentek, íme egy néma embert hoztak eléje, kit az ördög megszállott.
33És kiűzte az ördögöt és megszólalt a néma és csodálkoztak a seregek, mondván: Ilyesmi még soha sem fordult elő Izraelben.
34A farizeusok pedig mondák: Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.
35És Jézus körüljárta az összes városokat és falvakat, és tanított az ő zsinagógáikban és hirdette az ország evangéliumát és meggyógyított minden nyavalyát és minden betegséget.
36Látván pedig a seregeket, szánakozott rajtok, mert el voltak csigázva és lézengtek, mint a juhok, amelyeknek nincsen pásztoruk.
37Akkor monda tanítványainak: Az aratás ugyan bő, de a munkás kevés.
38Kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába.