1És ismét bement a zsinagógába, és volt ott egy elszáradt kezű ember.
2És szemmel kisérték őt, vajjon gyógyít-e szombaton, hogy vádolhassák őt.
3És monda az elszáradt kezű embernek: Állja középre!
4És monda nekik: Szabad-e szombaton jól vagy gonoszul cselekedni, életet menteni vagy elpusztítani? Azok pedig hallgattak.
5És haragosan végignézvén őket, elszomorodva szivök vakságán, monda az embernek: Nyújtsd ki kezedet! És kinyújtotta és meggyógyult neki a keze.
6Kimenvén pedig a farizeusok, azonnal tanácsot tartottak ellene a herodiánusokkal, hogy mi módon veszthetnék el őt.
7Jézus pedig visszavonult tanítványaival a tenger mellé; és nagy sereg követte őt Galileából és Júdeából,
8és Jeruzsálemből és Idumeából, és a Jordánon túlról, valamint Tirus és Sidon környékéről is nagy sokaság jött hozzá, miután hallották, miket cselekedett.
9És meghagyta tanítványainak, hogy egy hajócska legyen készen az ő számára a sereg miatt, hogy ne szorongassák őt.
10Mert sokakat meggyógyított, úgy hogy akiknek valami bajuk volt, mind megrohanták, hogy őt érinthessék.
11És a tisztátalan lelkek (től megszállottak) amint meglátták őt, leborultak előtte és kiáltották mondván:
12Te vagy az Isten Fia! És keményen korholta őket, hogy el ne árulják őt.
13És fölment a hegyre, és magához hívta akiket ő maga akart, és hozzá mentek.
14És elrendelte, hogy tizenketten legyenek vele, és elküldje őket tanítani.
15És hatalmat adott nekik betegségek gyógyítására és ördögök kiűzésére.
16És Simonnak Péter-nevet adott;
17és kiválasztotta Jakabot, Zebedeus fiát, és Jánost, Jakabnak testvérét, és Boanergesnek, vagyis mennydörgés fiainak nevezte őket;
18és Andrást, és Fülöpöt, és Bertalant, és Mátét, és Tamást, és Jakabot, Alfeus fiát, és Taddeust, és a kánai Simont,
19és karioti Júdást, ki el is árulta őt.
20És amint hazamentek, ismét egybegyűlt a sereg, úgy hogy még kenyeret sem ehettek.
21És mikor ezt övéi meghallották, kimentek, hogy elfogják őt, mert azt mondották: hogy magán kívül van.
22És az írástudók, kik Jeruzsálemből jöttek le, azt mondották, hogy Beelzebubja van, és hogy az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.
23És magához hivat őket és hasonlatokban monda nekik: Hogyan űzhet ki sátán sátánt?
24És ha valamely ország önmagában meghasonlik, az az ország nem állhat főn.
25És ha valamely ház önmagában meghasonlik, az a ház nem állhat meg.
26És ha a sátán önmaga ellen támad, meghasonlott és nem állhat meg, hanem vége lesz.
27Senki sem törhet be az erősnek házába és rabolhatja el edényeit hacsak előbb az erőst meg nem kötözi, csak azután rabolhatja ki házát.
28Bizony mondom nektek, hogy megbocsáttatik az emberek fiainak minden bűn és káromlás, mellyel káromkodnak;
29de aki a Szentlélek ellen káromkodik, nem nyer bocsánatot örökké, hanem örökös vétek fogja terhelni.
30Mert azt mondották: Tisztátalan lélek van benne.
31És eljöttek anyja és atyjafiai, és megállva kívül, beküldőitek hozzá, és hivatták őt.
32És a sereg körülötte ült, és mondák neki: íme anyád és atyádfiai odakünn keresnek téged.
33És felelé nekik és monda: Ki az én anyám és atyámfiai?
34És körültekintvén azokon, kik körülötte ültek, monda: íme az én anyám és atyámfiai!
35Mert aki megteszi Isten akaratát, az nekem testvérem és nővérem és anyám.