Bible

1 Erre valamennyien fölkeltek és elvezették Pilátushoz. 2 Kezdek pedig őt vádolni, mondván: Azt találtuk, hogy ez fölzavarja népünket és tiltja a császárnak adót fizetni, mivel azt mondja, hogy ő Krisztus, a király. 3 Pilátus erre kérdezé őt, mondván: Te vagy a zsidók királya? Ő pedig felelé, és monda: Én vagyok. 4 Monda tehát Pilátus a főpapoknak és a népnek. Semmi okot nem találok ezen emberben. 5 De azok még nagyobb hévvel erősítek, mondván: Lazítja a népet, tanítva egész Júdeában, kezdve Galileától egész Júdeáig. 6 Pilátus pedig amint a \Galilea\ szót hallotta, meg kérdezte, vajjon galileai ember-e. 7 És midőn megtudta, hogy Heródes birodalmából való, elküldé őt Heródeshez, ki maga is Jeruzsálemben volt ama napokban. 8 Heródes pedig Jézus láttára igen megörült, mert régóta kívánta őt látni, mivel sokat hallott róla és remélte, hogy majd valami csodajelet láthat tőle. 9 Kérdezé tehát őt sok beszéddel. De ő semmit sem felelt neki. 10 A főpapok és írástudók pedig ott állottak, szüntelen vádolva őt. 11 Heródes pedig udvari kíséretével együtt megvetette őt, és fehér ruhába öltöztetve, kigúnyolta, s visszaküldte Pilátushoz. 12 Azon a napon Heródes és Pilátus jó barátokká lettek; míg azelőtt ellenségei voltak egymásnak. 13 Pilátus erre egybehívta a főpapokat, elöljárókat és a népet, 14 és monda nekik: Elém hoztátok ezt az embert, mint olyant, ki a népet lázítja, és íme én tielőttetek kikérdezvén őt, semmi okot nem találtam ez emberben mindabból, amiről őt vádoljátok. 15 De Heródes sem; mert elküldöttelek benneteket őhozzá, és íme semmi sem tudódott ki róla, ami miatt halálra volna méltó. 16 Megfenyítve tehát őt, elbocsátom. 17 Az ünnepnapon ugyanis tartozott egyet szabadon bocsátani nekik. 18 Ám az egész sereg fönnhangon kiáltá, mondván: Vidd ezt, és bocsásd szabadon nekünk Barabbást! – 19 ki a városban történt valami lázadásért és gyilkosságért vettetett a börtönbe. 20 Pilátus azonban újból beszélt nekik, el akarván Jézust bocsátani. 21 De azok méginkább kiáltoztak, mondván: Feszítsd meg, feszítsd meg őt! 22 Az pedig harmadszor monda nekik: De mi rosszat cselekedett? Semmi okot a halálra nem találok benne, megfenyítem tehát őt és elbocsátom. 23 De azok sürgették és hangos lármával követelték, hogy megfeszíttessék; és lármájok egyre nagyobb lett. 24 És Pilátus kimondotta az ítéletet, hogy legyen meg a kívánságuk. 25 Elbocsátotta tehát nekik azt, aki gyilkosságért és lázadásért volt a börtönbe vetve, akit kértek; Jézust pedig tetszésökre bízta. 26 És midőn vezették őt, megfogtak egy Simon nevű cirenei embert, ki majorjából jött, és rátették a keresztet, hogy Jézus után vigye. 27 Követte őt pedig nagy népsokaság és asszonyok, kik szánakoztak és siránkoztak fölötte. 28 Jézus pedig hozzájuk fordulva, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok énrajtam, hanem sírjatok magatokon és fiaitokon. 29 Mert íme eljönnek a napok, melyeken azt fogják mondani: Boldogok a magtalanok és az asszonyok kik nem szültek és az emlők, melyek nem szoptattak. 30 Akkor majd kezdik mondani a hegyeknek: Szakadjatok ránk! és a halmoknak: Borítsatok el minket! 31 Mert ha a zöldelő fával így bánnak, mi lesz akkor a szárazzal? 32 Vezettek pedig vele még más két gonosztevőt is, hogy kivégezzék őket. 33 És mikor azon helyre értek, melyet Kálváriának hívnak, ott megfeszítették őt és a latrokat, egyiket jobbja, másikat balja felől. 34 Jézus pedig monda: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek! Erre elosztották ruháit, és sorsot vetettek rajok. 35 A nép pedig ott állt bámészkodva, és az elöljárók velők együtt gúnyolták őt, mondván: Másokon segített, segítsen önmagán, ha ez a Krisztus, az Isten választottja. 36 De csúfolták őt katonák is, miközben hozzámentek, ecetet nyújtottak neki, 37 és mondák: Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg magadat! 38 Föléje pedig egy fölirat volt helyezve, görög, latin és héber betűkkel írva: Ez a zsidók királya. 39 Egyik pedig az ott függő latrok közül káromolta őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat és minket is. 40 A másik azonban feddé őt, mondván: Te sem félsz az Istentől, holott ugyanazon büntetés alatt vagy? 41 Hiszen mi méltán szenvedünk, mert azt kapjuk, amit cselekedeteinkkel megérdemeltünk; de ez semmi rosszat sem tett. 42 És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg rólam, midőn országodba jutsz! 43 És monda neki Jézus: Bizony mondom neked: Ma velem leszesz a paradicsomban. 44 Volt pedig mintegy hat óra, és sötétség támadt az egész földön kilenc óráig. 45 És a nap elsötétedett és a templom kárpitja középen kettéhasadt. 46 És Jézus nagy szóval kiáltva monda: Atyám, a te kezeidbe ajánlom lelkemet! És ezt mondván, kimúlt. 47 Midőn pedig a százados látta, hogy mi történt, magasztalta Istent, mondván: Ez az ember valóban igaz volt. 48 És az egész sokasága azoknak, kik ama látványosságnál jelen voltak és látták mi történt, mellüket verve tértek vissza. 49 Ott álltak pedig összes ismerősei a távolban, és az asszonyok, kik őt Galileából elkísérték és mindezt látták. 50 És íme egy József nevű ember, nemes tanácstag, jő és igaz férfiú, 51 ki nem egyezett bele az ő tervükbe és cselekedeteikbe, - Aremateából, Júdea városából - ki maga is Isten országát várta, 52 bement Pilátushoz és elkérte Jézus testét. 53 És levevén (a keresztről), gyolcsba takarta és kivájott sírba helyezte, melyben még senki sem feküdt. 54 Épen az előkészület napja volt, s közeledett a szombat. 55 A később oda érkezett asszonyok pedig, kik vele jöttek Galileából, látták a sírt, és hogy mikép temettetett el az ő teste. 56 És hazamenet fűszereket és keneteket szereztek be;