Bible

1 Arra menve, látott Jézus egy embert, ki születésétől fogva vak volt. 2 És kérdék őt tanítványai: Rabbi, ki vétkezett, ez-e, vagy az a szülei, hogy vakon született? 3 Felelé Jézus: Sem ez nem vetkezett, sem az ő szülei, hanem hogy nyilvánosságra jussanak az Isten művei őrajta. 4 Nekem annak műveit kell művelnem, aki engem küldött, míg nappal van. Eljő az éj, amikor senki sem munkálkodhatik. 5 Amíg a világon vagyok, világossága vagyok a világnak. 6 Ezt mondva, a földre köpött és sarat csinált a nyálból, és a sarat a vaknak szemeire kente, 7 és monda neki: Eredj, mosdjál meg a Siloe tavában! (Mi annyit tesz, mint «Küldött.») Elment tehát és megmosdott, és visszajött mint látó. 8 Azért a szomszédok és akik őt azelőtt mint koldust látták, így szóltak: Nem ez-e az, aki itt ült és koldult? Némelyek mondák: Ez az. 9 Mások pedig: Nem, hanem hasonló ahhoz. De ő monda: Én vagyok! 10 Mondák tehát: neki: Hogyan nyíltak meg a szemeid? 11 Felelé: Az az ember, kit Jézusnak hívnak, sarat csinált és megkente szemeimet és azt mondotta nekem: Eredj a Siloe tavához és mosdjál meg! Elmentem és megmosdattam és látok. 12 És mondák neki: Hol van ő? Felelé: Nem tudom. 13 Elvezették a volt vakot a farizeusokhoz. 14 Mikor pedig Jézus a sarat csinálta és megnyitotta szemeit, szombat volt. 15 Újból megkérdezték tehát őt a farizeusok, hogyan nyerte vissza szemevilágát. Az pedig monda nekik Sarat tett a szemeimre és megmosdottam és látok. 16 Ekkor mondák a farizeusok közül némelyek: Ez az ember nem az Istentől van, mert a szombatot nem tartja meg. Mások pedig mondák: Hogyan tehet bűnös ember ilyen csodákat? És meghasonlás volt közöttük. 17 Mondák tehát ismét a vaknak: Te mit mondasz arról, ki megnyitotta szemeidet? Ő pedig monda, hogy próféta. 18 Ekkor a zsidók nem hitték róla hogy vak volt és visszanyerte szemevilágát, míg el nem hívták a látását visszanyertnek szüleit, 19 és kérdezek őket, mondván: Ez a ti fiatok, kiről azt mondjátok, hogy vakon született? Hogy van tehát, hogy most lát? 20 Felelének nekik az ő szülei és mondák: Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született. 21 De hogy miképen lát most, nem tudjuk; vagy ki nyitotta meg szemeit, mi nem tudjuk. Kérdezzétek őt magát! Elég idős; hadd beszéljen ő magáról. 22 Ezt azért mondották az ő szülei, mivel félték a zsidóktól. Mert a zsidók már összebeszéltek, hogy ha valaki őt Krisztusnak vallja, a zsinagógán kívül lesz a helye. 23 Azért mondották a szülei, hogy: Elég idős, kérdezzétek őt magát! 24 Újra előhívták tehát az embert, ki vak volt, és mondák neki: Adj dicsőséget Istennek! Mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös! 25 Mire az monda nekik: Hogy bűnös-e, nem tudom. Egyet tudok, hogy vak voltam és most látok. 26 Erre mondák neki: Mit csinált veled? Hogyan nyitotta meg szemeidet? 27 Felelé nekik: Már mondottam nektek és hallottátok; miért akarjátok újból hallani? Talán ti is tanítványai akartok lenni? 28 Erre szidalmazták őt és mondák: Te légy az ő tanítványa, mi pedig Mózes tanítványai vagyunk! 29 Mi tudjuk, hogy Mózeshez az Isten szólott; erről pedig azt sem tudjuk honnét való. 30 Felele az az ember és monda nekik: Épen az a csodálatos, hogy ti nem tudjátok honnét való, és megnyitotta szemeimet. 31 Azt pedig tudjuk, hogy Isten a bűnösöket nem hallgatja meg; hanem aki istenfélő és az ő akaratát teljesíti, azt meghallgatja. 32 Világ kezdetétől fogva nem lehetett hallani, hogy valaki egy vaknak szemeit megnyitotta volna. 33 Ha ez nem Istentől volna, nem tehetett volna semmit. 34 Felelék és mondák neki: Mindenestől bűnökben születtél, és te tanítasz minket? És kidobták őt. 35 Jézus meghallotta, hogy kidobták őt, s midőn találkozott vele, monda neki: Hiszesz-e te az Isten Fiában? 36 Felelé az és monda: Kicsoda az, Uram, hogy higyjek benne? 37 És monda neki Jézus: Hiszen láttad őt, és aki veled beszél, ő az. 38 Az pedig monda: Hiszek Uram, és leborulva imádta őt. 39 És monda Jézus: ítéletre jöttem én e világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakokká legyenek. 40 S némelyek a farizeusok közül, kik vele voltak, meghallották ezt és mondák neki: Vajjon mi is vakok vagyunk? 41 Monda nekik Jézus: Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök; már pedig azt mondjátok, hogy: Látunk! (Tehát) a ti bűnötök megmarad.