1Ezek után Jézus Galileában járt, mert nem akart Júdeában járni, mivel a zsidók meg akarták őt ölni.
2Közel volt pedig a zsidók egyik ünnepe, a sátoros ünnep.
3Mondák pedig neki az ő testvérei: Távozzál innét és menj Júdeába, hogy tanítványaid is lássák cselekedeteidet, melyeket művelsz.
4Mert senki titkon nem cselekszik és mégis nyilván akar lenni. Ha ilyesmiket teszesz, jelentsd ki magadat a világnak.
5Mert még atyjafiai sem hittek benne.
6Mondá tehát nekik Jézus: Az én időm még nem jött el, de nektek az idő mindenkor alkalmas.
7Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl, mert én bizonyságot teszek róla, hogy cselekedetei gonoszak.
8Ti menjetek föl ez ünnepre, de én erre az ünnepre nem megyek föl, mivel az én időm még nem telt be.
9Miután ezt mondotta, ő Galileában maradt.
10Mihelyt azonban rokonai fölmentek, ő is fölment, az ünnepre, nem nyilvánosan, hanem mintegy titkon.
11A zsidók pedig keresték őt az ünnepen és mondák: Hol van ő?
12És sok szóbeszéd folyt a nép között felőle. Mert némelyek azt mondották hogy ő jó; mások pedig azt állították hogy nem, hanem félrevezeti a népet.
13Nyíltan azonban senki sem beszélt róla a zsidóktól való félelem miatt.
14Mikor pedig már az ünnep félig elmúlt, Jézus fölment a templomba és tanított.
15És csodálkoztak a zsidók, mondván: Hogyan érthet ez az írásokhoz, holott nem tanulta?
16Felelé nekik Jézus és monda: Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki engem küldött.
17Aki az ő akaratát akarja cselekedni, megismeri e tanításból, vájjon Istentől származik-e az, vagy én csak magamtól beszélek.
18Aki magától beszél, saját dicsőségét keresi, aki pedig annak dicsőségét keresi, ki őt küldötte, az igazmondó, és abban nincs igazságtalanság.
19Nem Mózes adta-e nektek a törvényt? és mégsem tartja meg senki közöletek a törvényt.
20Miért akartok engem megölni? Felelé a sereg és monda: Ördögöd van; ki akar téged megölni?
21Viszonzá Jézus és monda nekik: Egyetlen dolgot cselekedtem és ti mindnyájan csodálkoztok rajta.
22Azért adta nektek Mózes a körülmetélést, - nem mintha Mózestől származnék, hanem az atyáktól, - és szombaton is körülmetélitek az embert.
23Ha az ember szombaton fölveheti a körülmetélést, hogy Mózes törvényén csorba ne essék, miért haragusztok rám, hogy az egész embert meggyógyítottam szombaton?
24Ne ítéljetek a látszat szerint, hanem ítéljetek igazságosan.
25Mondák pedig némelyek a jéruzsálembeliek közül: Nem ez-e az, akit meg akarnak ölni?
26És íme nyilván beszél és nem szólnak neki semmit. Talán csakugyan belátták az elöljárók, hogy ő a Krisztus?
27De ezt tudjuk honnét való; a Krisztust pedig, midőn eljő, senki sem tudja honnét való.
28Ekkor Jézus a templomban tanítva hangosan kiáltott és monda: Engem is ismertek, és azt is tudjátok honnét vagyok. Pedig én nem jöttem magamtól, hanem igaz, aki engem küldött, kit ti nem ismertek.
29Én ismerem őt mert őtőle vagyok, és ő küldött engem.
30Erre megakarták őt fogni, de senki sem tette rá kezeit, mert még nem jött el az ő órája.
31A nép közül azonban sokan hittek benne és mondák: Ha eljön a Krisztus, vájjon tehet-e több csodát, mint amennyit ez tesz?
32Meghallották a farizeusok, hogy a nép ezt suttogja felőle, azért a főpapok és farizeusok szolgákat küldöttek ki, hogy elfogják őt.
33Monda tehát nekik Jézus: Még egy rövid ideig veletek vagyok, azután ahhoz megyek, aki engem küldött.
34Keresni fogtok engem, és nem találtok, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek.
35Mondák tehát a zsidók egymás között: Hová akar ez menni, hogy nem találjuk meg őt? Talán a szétszórva élő nemzetek közé megy és a pogányokat fogja tanítani?
36Mit jelent a beszéd, melyet mondott: Keresni fogtok engem és nem találtok, és ahol én vagyok, ti oda nem jöhettek?
37Az ünnep utolsó nagy napján pedig fellépett Jézus és így kiáltott: Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék.
38Aki énbennem hisz, annak bensőjéből, miként az írás mondja, élő víznek árjai fakadnak.
39Ezt pedig a Lélekről mondotta, melyben a benne hivők részesülendők voltak; mert a Lélek még nem adatott meg, minthogy Jézus még nem dicsőült meg.
40Midőn tehát némelyek a népseregből ezen beszédeit hallották, mondák: Ez valóban a próféta!
41Mások mondák: Ez a Krisztus. Némelyek pedig azt mondották: Hát Galileából jön a Krisztus?
42Nem azt mondja-e az írás, hogy Dávid ivadékából és Betlehem városából jön a Krisztus, ahol Dávid lakott?
43S így meghasonlás támadt a nép között ó miatta.
44Némelyek pedig el akarták őt fogni, de senki sem vetette rá a kezét.
45A szolgák tehát visszatértek a főpapokhoz és farizeusokhoz, s ezek mondák nekik: Miért nem hoztátok el őt?
46Felelék a szolgák: Soha ember úgy nem beszélt, mint ez az ember.
47Mire a farizeusok felelék: Talán ti is félre vagytok vezetve?
48Hitt-e őbenne valaki a főpapok vagy farizeusok közül?
49De ez a csőcselék, mely nem érti a törvényt, - átkozott!
50Nikodémus azonban, az, ki éjjel jött hozzá és egyik volt közölök, monda nekik:
51Vajjon a mi törvényünk elitél-e valakit, mielőtt őt kihallgatta és meggyőződött volna arról, hogy mit tett?
52Felelék és mondák neki: Talán te is galileai vagy? Kutasd az Írásokat és lásd, hogy Galileából próféta nem támad.
53S visszatértek ki-ki saját házába.