1Ez a Melkizedek ugyanis, Szálem királya, a fölséges Istennek papja, ki a királyok legyőzéséből visszatérő Ábrahámnak elébe ment és megáldotta őt;
2kinek Ábrahám tizedet is osztott mindenből, ki először ugyan igazság királyának mondatik, azután pedig Szálem királyának, vagyis békeség királyának,
3apa nélkül, anya nélkül, nemzedék nélkül, nem lévén sem napjainak kezdete, sem életének vége, hasonlóvá lett az Isten Fiához, és pap marad örökké.
4De lássátok mily nagy az, kinek Ábrahám pátriárka még tizedet is adott a legjavából!
5S míg Lévi fiai közül azoknak, akik papságot viselnek, parancsuk van, hogy a törvény szerint tizedet szedjenek a néptől, azaz testvéreiktől, habár ezek is Ábrahám ágyékából származnak,
6az, akinek nemzetsége nem tartozik hozzájuk, tizedet vett Ábrahámtól, és azt, aki az ígéreteknek birtokában volt, megáldotta.
7Már pedig abban nincs ellenmondás, hogy a kisebbet áldja meg a nagyobb.
8És itt ugyan halandó emberek veszik a tizedet, ott pedig bizonyságot tesz, hogy él.
9És (hogy úgy mondjam) Ábrahám által Lévi is, ki tizedet kap, tizeddel lett megróva;
10mert hiszen még atyja ágyékában volt, midőn ennek Melkizedek elébe ment.
11Ha tehát a tökéletesség a Lévi-féle papságtól származott (mert a nép az alatt kapta a törvényt), mi szükség volt még Melkizedek rendje szerint más papnak föllépni és nem Áron szerint valónak mondatni?
12Mert ha a papság megváltozik, szükséges, hogy a törvény is megváltozzék.
13Mert akiről ez van mondva, más nemzetségből való, melyből senki sem szolgált az oltárnál.
14Mert ismeretes, hogy a mi Urunk Judából származott, amely nemzetségre nézve Mózes a papságról mitsem szólott.
15És még inkább kitűnik ez akkor, ha Melkizedek módjára más pap lép föl,
16aki nem testi parancsolat törvénye szerint lett azzá, hanem fogyhatatlan élet erejénél fogva.
17Mert bizonyság tétetik róla, hogy: Te pap vagy mindörökké, Melkizedek rendje szerint.
18Az azelőtti törvény eltöröltetik gyenge és alkalmatlan volta miatt,
19mert a törvény semmit sem vitt tökéletességre, hanem csak bevezetésül szolgált egy jobb reménységre, mely által Istenhez közeledünk.
20És amennyiben ez nem történt eskü nélkül (mások ugyan eskü nélkül lettek papokká,
21ez pedig esküvel az által, ki neki azt mondotta: Megesküdött az Úr és nem bánja meg: Te pap vagy mindörökké)
22annyiban jobb szövetségnek kezese lett Jézus.
23És amazok közül sokan lettek papokká, mivel a halál gátolta, hogy megmaradjanak;
24ennek azonban, mivel örökké megmarad, örökké tartó papsága van.
25Ennélfogva üdvözítheti is örökre azokat, kik őáltala járulnak Istenhez, mivel azért él mindenkor, hogy érettünk közbenjárjon.
26Mert ilyen főpap kellett nekünk, aki szent, ártatlan, szeplőtelen, elkülönített a bűnösöktől, fönségesebb az egeknél;
27kinek nincs szüksége naponkint arra, hogy miként a papok, előbb a saját bűneiért mutasson be áldozatot, azután a népéért, mert egyszer tette ezt, midőn önnönmagát feláldozta.
28Mert a törvény gyenge embereket rendelt papokká; a törvény után következett eskü igéje pedig az örökké tökéletes Fiút.