1Mert minden főpap, ki az emberek közül választatik, az emberekért rendeltetik az Istenre vonatkozó ügyekben, hogy ajándékokat és áldozatokat mutasson be a bűnökért;
2hogy szánakodni tudjon a tudatlanokon és tévelygőkön, mivel maga is körül van véve gyarlósággal;
3és azért kell, valamint a népért, úgy önnönmagáért is engesztelő áldozatot bemutatnia.
4Nem is veszi senki magának e tisztséget, csak aki Istentől hivatik, miként Áron.
5Így Krisztus is, nem magamagát dicsőítette meg, hogy főpappá legyen, hanem aki így szólt hozzá: Az én Fiam vagy te, én ma szültelek téged.
6Miként más helyen is mondja: Te pap vagy mindörökké, Melkizedek rendje szerint.
7Ki az ő testi napjaiban könyörgéseket és esedezéseket mutatván be hangos kiáltással és könnyhullatással Annak, ki őt a haláltól megszabadíthatta, meghallgattatott az ő mély tiszteletéért.
8Dacára ugyanis, hogy Isten Fia volt, abból, amit szenvedett, megtanulta az engedelmességet,
9és föláldoztatván, mindazoknak, kik neki engedelmeskednek, az örök üdvösség oka lett,
10és Istentől főpapnak neveztetett Melkizedek rendje szerint.
11Erről nekünk sok mondanivalónk van, amit nehéz megmagyarázni, mert gyengék lettetek a hallásra.
12Míg ugyanis tanítóknak kellene lennetek az időhöz képest, ismét arra szorultok, hogy benneteket az Isten igéinek kezdő elemeire tanítsanak, és olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van szükségök, nem kemény ételre.
13Pedig mindaz, aki tejben részesül, járatlan, az igazság beszédében, mert kisded.
14A kemény eledel ellenben felnőtteknek való, olyanoknak, kiknek a szokás folytán gyakorlott érzékeik vannak a jónak és rossznak megkülönböztetésére.