Acts 5
1 Egy bizonyos Ananiás nevű férfi pedig feleségével, Szafirával együtt eladta földjét,
2 és felesége tudtával a földnek árából egy részt elsikkasztva, egy bizonyos részt elvitt és az apostolok lábaihoz tette.
3 Monda pedig Péter: Ananiás, miért kísértette meg sátán a te szívedet, hogy hazudj a Szentléleknek és a föld árából elsikkassz?
4 Nemde, ha megmarad, magadnak marad meg, és ha eladtad, a te hatalmadban volt? Miért gondoltál ilyent szívedben? Nem embereknek hazudtál, hanem az Istennek.
5 Mikor pedig Ananiás e szavakat hallotta, összeesett és meghalt. És nagy félelem fogta el mindazokat, kik ezt hallották.
6 Ekkor az ifjak fölkeltek, eltávolították és kivivén őt, eltemették.
7 Történt pedig mintegy három óra múlva, bejött a felesége, nem tudva mi történt.
8 Monda pedig neki Péter: Mondd meg nekem asszony, ennyiért adtátok-e el a földet? Mire az feleié: Igen, annyiért.
9 Viszonzá neki Péter: Ugyan mit használt nektek megkísérteni az Úr lelkét? íme azoknak lábai, kik férjedet eltemették, az ajtónál vannak és téged is kivisznek.
10 Rögtön összeesett lábainál és meghalt. S mikor az ifjak beléptek, halva találták őt, s kivitték és eltemették a férje mellé.
11 És nagy félelem fogta el az egész egyházat és mindazokat, kik ezt hallották.
12 Az apostolok kezei által pedig sok jel és csoda történt a nép között. És mindnyájan egyetértve tartózkodtak Salamon csarnokában.
13 A többiek közül pedig senki sem mert hozzájok csatlakozni, hanem a nép nagyra becsülte őket.
14 Az Úrban hivő férfiak és nők sokasága pedig egyre növekedett,
15 úgy hogy a betegeket kivitték az utcákra, s ágyakra és nyoszolyákra helyezték, hogy mikor Péter arra megy, legalább az árnyéka ráessék valamelyikökre és megszabaduljanak betegségeiktől.
16 Sőt a szomszédos városoknak népsokasága is összetódult Jeruzsálembe, magokkal hozva a betegeket és a tisztátalan lelkektől gyötrötteket, kik mind meggyógyultak.
17 Ekkor fölkerekedett a főpap és mindazok, kik vele tartottak (úgymint a szadduceusok felekezete) és haragra lobbanva,
18 az apostolokra vetették kezeiket és a nyilvános börtönbe vetették őket.
19 Az Úr angyala azonban éjjel kinyitotta a börtön ajtaját, kivezette őket és monda:
20 Menjetek, és föllépve a templomban, hirdessétek a népnek ez életnek minden igéjét.
21 Midőn ezt hallották, virradatkor bementek a templomba és tanítottak. Mikor a főpap és társai megérkeztek, egybehívták a tanácsot és Izrael fiainak összes véneit, s elküldöttek a börtönbe, hogy elővezessék őket.
22 Amint azonban a szolgák odaértek és kinyitván a börtönt, nem találták őket, visszatérve jelentették,
23 mondván: A börtönt ugyan minden gonddal bezárva találtuk, és az őröket az ajtó előtt állva, de mikor kinyitottuk, bent nem találtunk senkit.
24 Amint pedig a templomgondnok és a főpapok e beszédeket hallották, zavarban voltak miattok, hogy mi lesz ebből.
25 Ékkor bejött valaki és hírül hozta nekik, hogy: íme azok a férfiak, akiket a börtönbe vetettetek, a templomban állnak és tanítják a népet.
26 Ekkor a templomgondnok elment a szolgákkal és elhozta őket erőszak nélkül, mert féltek a néptől, nehogy megkövezzék őket.
27 És miután bevezették őket, a tanács elé állították, és kérdezé őket a főpap,
28 mondván: Szigorúan meghagytuk nektek, hogy e névben ne tanítsatok, s íme, elárasztottátok Jeruzsálemet tanítástokkal és reánk akarjátok hárítani ezen embernek vérét!
29 Mire Péter és az apostolok felelék és mondák: Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek.
30 A mi atyáink Istene feltámasztotta Jézust, kit ti a fára függesztve megöltetek.
31 Ezt fejedelemmé és üdvözítővé emelte Isten az ő jobbjával, hogy Izraelnek bűnbánatot és bűnbocsánatot adjon.
32 És mi vagyunk tanúi ezen dolgoknak, és a Szentlélek, kit az Isten megadott mindazoknak, akik neki engedelmeskednek.
33 Mikor ezt hallották, dúltak-fúltak mérgökben és arra gondoltak, hogy megölik őket.
34 Ám egy bizonyos Gamáliel nevű farizeus, ki az. egész nép előtt nagy tiszteletben álló törvénytudós volt, fölállott a tanácsban, egy kis időre kivezettette az embereket,
35 és így szólt hozzájok: Izraelita férfiak! jól vigyázzatok, hogy mitévők lesztek ezekkel az emberekkel.
36 Mert eme napok előtt fellépett Teodás és kiadta magát valakinek, kihez körülbelül négyszáz ember csatlakozott; de megölték őt és mindazok, akik hittek neki, elszéledtek és semmivé lettek.
37 Ezután fellépett Galileai Júdás, a népszámlálás napjaiban és a népet magához hódította, de ő is tönkrement, és mind, akik csak vele tartottak, szétoszlottak.
38 Én tehát most is azt mondom nektek: Ne törődjetek ezekkel az emberekkel és hagyjatok békét nekik, mert ha ez a terv, vagy mű emberektől származik, felbomlik;
39 ha pedig Istentől van, meg nem hiúsíthatjátok anélkül, hogy úgy ne tűnjék fel, mintha Isten ellen tusakodnátok. És igazat adtak neki.
40 És előhívva az apostolokat, megvesszőzték őket és meghagyták nekik, hogy Jézus nevében egyáltalán ne beszéljenek, s elbocsátották őket.
41 Azok pedig örvendezve távoztak a tanács elől, hogy méltók lehettek Jézus nevéért gyalázatot szenvedni.
42 És nem szűntek meg a templomban és házról-házra (járva) naponként tanítani és Jézus Krisztust hirdetni.