1Ezután elindulva Athénből, Korintusba ért,
2hol egy pontusi származású, Aquila nevű zsidóval és ennek feleségével, Priscillával találkozott, ki nemrégiben érkezett Itáliából (minthogy Klaudius megparancsolta, hogy Rómából az összes zsidók távozzanak) és betért hozzájok.
3S mivel ugyanazon mestersége volt (tudniillik sátorcsináló), náluk maradt és dolgozott.
4És beszélt a zsinagógában minden szombaton, közbe vetve az Úr Jézus nevét, és meggyőzte a zsidókat és görögöket.
5Mikor pedig Szilás és Timoteus Macedóniából megérkeztek, Pál még buzgóbban hirdette az igét és bebizonyította a zsidóknak, hogy Jézus a Megváltó.
6Mikor pedig azok ellene mondottak és szidalmazták őt, kirázta ruháit és azt mondotta nekik: Lelketek rajta! én tiszta vagyok, ezentúl a pogányokhoz megyek.
7És onnan elköltözve, egy istenfélő férfiúnak, Titus Justusnak házába szállt, kinek háza határos volt a zsinagógával.
8Kriszpus pedig, a zsinagóga elöljárója, hitt az Úrban egész házával együtt; és a korintusiak közül sokan, akik hallgatták, hittek és megkeresztelkedtek.
9Monda pedig az Úr éjjel látomásban Pálnak: Ne félj, hanem beszélj és ne hallgass!
10Azért vagyok én veled és senki sem mer bántani, mert sok népem van nekem ebben a városban.
11Ott maradt tehát egy évig és hat hónapig és hirdette náluk az Isten igéjét.
12Mikor azonban Gallio volt helytartó Achajában, a zsidók közös akarattal Pál ellen támadtak és ítélőszék elé vitték őt,
13mondván: Ez törvényellenes istentiszteletre csábítja az embereket.
14Mihelyt azonban Pál száját fölnyitotta, Gallio így szólt a zsidókhoz: Zsidó férfiak! ha csakugyan valami igazságtalanságról vagy bűntényről volna szó, méltán meghallgatnálak benneteket;
15de ha szavakról és nevekről, vagy törvényeitekről vitatkoztok, magatok lássátok; én ezekben nem akarok bíró lenni.
16És elutasította őket az. ítélőszék elől.
17Erre megragadták Szoszteneszt, a zsinagóga elöljáróját, és megverték őt az ítélőszék előtt, de Gallio mitsem törődött velük.
18Pál pedig, miután még jó ideig ott maradt, elbúcsúzva a testvérektől, Szíriába hajózott, és vele Priscilla és Aquila; ki Kenchreában lenyíratta a haját, mert fogadása volt.
19És Efezusba érkezett és ott elhagyta őket. Ő maga pedig bement a zsinagógába és vitatkozott a zsidókkal.
20Mikor pedig azok kérték, hogy maradjon nálok hosszabb ideig, nem egyezett bele,
21hanem elbúcsúzott és azt mondotta: Ha Isten akarja, majd visszatérek hozzátok, s elutazott Efezusból.
22És midőn leért Cezareába, fölment, üdvözölte a hitközséget és leutazott Antiokiába.
23S miután ott rövid időt töltött, bejárta sorban Galácia környékét és Frigiát és megerősítette az összes tanítványokat.
24Egy Apolló nevű, alexandriai származású, ékesszóló és az írásokban jártas zsidó pedig Efezusba érkezett.
25Ez oktatást nyert az Úr útján és buzgó lélekkel beszélte és szorgalmasan tanította, ami Jézusra vonatkozik, habár csak János keresztségéről volt tudomása.
26Ez kezdett bátran föllépni a zsinagógában. Mikor Priscilla és Aquila hallották, magokhoz vették őt és behatóbban megmagyarázták neki az Úr útját.
27Mikor pedig Achajába akart menni, a felbuzdított testvérek írtak a tanítványoknak, hogy fogadják őt. És midőn odaért, sokat használt azoknak, kik hittek,
28mert hatalmasan megcáfolta a zsidókat a nyilvánosság előtt, kimutatván az írásokból, hogy Jézus a Megváltó.