1Ennélfogva, testvérek, nem beszélhettem hozzátok, mint lelkiekhez, hanem mint érzékiekhez. Mint Krisztusban csecsemőknek,
2tejet adtam inni, nem ételt, mert még nem bírtátok el, sőt még most sem bírjátok el, mert még érzékiek vagytok.
3Vagy miután irigység és viszálykodás dúl közöttetek, nem vagytok-e érzékiek és nem éltek-e emberi módra?
4Mert ha az egyik azt mondja: Én Pálé vagyok, a másik pedig: Én Apollóé; nem emberek vagytok-e akkor? Vajjon micsoda Apolló? vagy micsoda Pál?
5Szolgái annak, akiben hittetek, s mindegyik úgy, amint neki az Úr adta.
6Én ültettem, Apolló öntözött, de a növekedést Isten adta.
7Ennélfogva sem az nem valami, aki ültet, sem az, aki öntöz, hanem Isten, aki a növekedést adja.
8Aki pedig ültet, és aki öntöz, egyek. Kiki pedig megkapja saját jutalmát az ő munkája szerint.
9Mert mi Isten munkatársai vagyunk: ti Isten szántóföldje, Isten építménye vagytok.
10A nekem adott isteni kegyelemhez képest mint okos épitész leraktam az alapot, más pedig ráépít. Ki-ki azonban maga lássa, hogyan építsen rá.
11Mert más alapot azon kivül, amely le van rakva, senki nem rakhat, és ez a Jézus Krisztus.
12Ha pedig valaki erre az alapra aranyat, ezüstöt, drága köveket, fát, szénát, szalmát épit rá,
13kinek-kinek a munkája nyilvánvalóvá lesz. Mert az Úr napja majd nyilvánosságra hozza, mivel tűzben fog megjelenni, és a tűz mondja meg, kinek milyen a munkája.
14Ha valakinek munkája, melyet felépített, megállja helyét, jutalomban részesül.
15Ha valakinek munkája elég, az kárt vall, ő maga azonban megmenekül, de csak mintegy a tűzön át.
16Nem tudjátok-e, hogy Isten temploma vagytok, és hogy az Isten lelke lakik bennetek?
17Ha pedig valaki az Isten templomát megfertőzteti, azt az Isten elveszti. Mert az Isten temploma szent, és az ti vagytok.
18Senki magát meg ne csalja! Ha valaki közületek bölcsnek látszik e világon, legyen esztelenné, hogy bölcs lehessen.
19Mert e világnak bölcsessége esztelenség Isten előtt. Mert irva van: Megfogom a bölcselkedőket az ő álnokságukban.
20És ismét: Az Úr ismeri a bölcsek gondolatait, hogy hiábavalók.
21Senki se dicsekedjék tehát az emberekben.
22Mert minden a tietek, akár Pál, akár Apolló, akár Kefás, akár a világ, akár az élet, akár a halál, akár a jelen, akár a jövő, mert minden a tietek, ti pedig Krisztusé,
23Krisztus pedig az Istené.