1Úgy tekintsen bennünket mindenki, mint Krisztus szolgáit és az Isten titkainak sáfárait.
2Itt pedig azt kívánják a sáfároktól, hogy ki-ki hűnek találtassák.
3Én azonban keveset törődöm azzal, hogy ti Ítélkeztek fölöttem, vagy emberi törvény; de önmagam fölött sem ítélkezem.
4Mert lelkiismeretem ugyan semmiről sem vádol, de még azért nem vagyok igazolva, mert az Úr az, aki engem megitél.
5Ne ítéljetek tehát idő előtt, mig el nem jön az Úr, ki majd a sötétség rejtekeit is megvilágítja és a szívek szándékait napfényre hozza; és akkor kinek-kinek meg lesz a dicsérete az Úrtól.
6Ezt pedig, testvérek, magamra és Apollóra alkalmaztam timiattatok, hogy megtanuljátok tőlünk, hogy egyik a másikkal szemben el ne bizza magát azon felül, ami meg van irva, egy másik miatt.
7Mert ki tüntet ki téged? Vagy mid van, amit nem úgy kaptál? Ha pedig úgy kaptad, mit dicsekszel, mintha nem úgy kaptad volna?
8Már jóllaktatok, már meggazdagodtatok, nálunk nélkül uralkodtok; s vajha uralkodnátok, hogy mi is veletek uralkodhatnánk!
9Azt hiszem azonban, hogy Isten, minket, apostolokat legutolsóknak mutatott be, mint halálra szántakat, mert Csodája lettünk a világnak, az angyaloknak és az embereknek.
10Mi balgák vagyunk Krisztusért, ti pedig okosak Krisztusban; mi gyengék, ti pedig erősek; ti tekintélyesek, mi megvetettek.
11A jelen óráig éhezünk és szomjuhozunk, mezítelenek vagyunk és, arcul vernek bennünket és nincs maradásunk,
12és sajátkezüleg dolgozva fáradozunk; átkoznak bennünket és áldást mondunk: üldözést szenvedünk és eltűrjük;
13szidalmaznak bennünket és mi imádkozunk; mintegy szemetje lettünk e világnak, s mindenkinek söpredéke egész mostanáig.
14Nem azért irom ezt, hogy benneteket megszégyenitselek, hanem mint szeretett fiaimat intelek.
15Mert ha tízezer tanítótok van is Krisztusban, de nincs sok atyátok. Mert Krisztus Jézusban én szültelek titeket az evangélium által.
16Kérlek azért titeket, legyetek az én követőim, amint én is Krisztusé.
17Azért küldöttem hozzátok Timoteust, ki nekem szeretett és hű fiam Krisztusban; ő majd eszetekbe juttatja az én utaimat, melyek Krisztus Jézusban vannak, amint mindenütt, az egész egyházban tanítok.
18Mintha nem is volna szándékom hozzátok menni, úgy felfuvalkodtak némelyek.
19Pedig elmegyek hozzátok csakhamar, ha az Úr akarja, és majd megvizsgálom azoknak a felfuvalkodottaknak nem a beszédét, hanem a tehetségét.
20Mert nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben.
21Mit akartok? Vesszővel menjek-e hozzátok, vagy szeretettel és a szelidség lelkével?