1Dávidé. Ur am, utánad sóvárog a lelkem!
2Benned bízom, Istenem, ne szégyenüljek meg, ne nevessenek ki ellenségeim!
3Senki se szégyenüljön meg, aki benned reménykedik, azok szégyenüljenek meg, akik ok nélkül elpártolnak tőled!
4Utaidat, Ur am, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem!
5Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.
6Gondolj, Ur am, irgalmadra és kegyelmedre, melyek öröktől fogva vannak.
7Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz! Kegyelmesen gondolj rám, mert te jóságos vagy, Ur am!
8Jó és igaz az Úr, ezért megmutatja a vétkeseknek a jó utat.
9Az alázatosakat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja az alázatosakat.
10Az Úr minden ösvénye szeretet és hűség azoknak, akik megtartják szövetségét és intelmeit.
11A te nevedért, ó, Ur am, bocsásd meg bűneimet, mert sok van!
12Azt az embert, aki féli az Ur at, oktatja ő, hogy melyik utat válassza.
13Élete boldog marad, és utódai öröklik a földet.
14Közösségben van az Úr az őt félőkkel, szövetségére tanítja őket.
15Szemem állandóan az Úr ra néz, mert ő szabadítja ki lábamat a csapdából.
16Fordulj felém, és könyörülj rajtam, mert magányos és nyomorult vagyok.
17Enyhítsd szívem szorongását, szorult helyzetemből szabadíts ki!
18Lásd meg nyomorúságomat és gyötrődésemet, és bocsásd meg minden vétkemet!
19Nézd, mennyi ellenségem van! Gyűlölnek kegyetlen gyűlölettel.
20Tartsd meg életemet, ments meg, ne szégyenüljek meg, mert hozzád menekültem!
21Feddhetetlen becsület őrizzen engem, mert benned reménykedem.
22Szabadítsd ki, ó, Isten, Izráelt minden nyomorúságából!