Psalms 116
1 Szeretem az Ur at, mert meghallgatja könyörgésem szavát.
2 Felém fordította fülét, ezért őt hívom segítségül, amíg csak élek.
3 Körülfontak a halál kötelei, a sírtól való rettegés fogott el engem, nyomorúságban és bánatban van részem.
4 De az Úr nevét hívom segítségül: Ó, Ur am, mentsd meg életemet!
5 Kegyelmes és igazságos az Úr, irgalmas a mi Istenünk.
6 Megőrzi az Úr az együgyűeket, elesett vagyok, de ő megsegít.
7 Légy újból nyugodt, lelkem, mert jól bánt veled az Úr!
8 Megmentettél engem a haláltól, szememet a könnyhullatástól, lábamat az elbukástól,
9 az Úr színe előtt járhatok az élők földjén.
10 Hittem, ha így szólok is: Igen elesett vagyok!
11 Kétségbeesésemben mondtam: Minden ember hazug!
12 Mit fizessek az Úr nak a sok jóért, amit velem tett?
13 A szabadulásért fölemelem a poharat, és az Úr nevét hirdetem.
14 Teljesítem az Úr nak tett fogadalmaimat egész népe jelenlétében.
15 Drágának tekinti az Úr híveinek halálát.
16 Ó, Ur am, én a te szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálóleányod fia: levetted rólam a bilincset.
17 Hálaáldozatot mutatok be neked, és az Úr nevét hirdetem.
18 Teljesítem az Úr nak tett fogadalmaimat egész népe jelenlétében,
19 az Úr házának udvaraiban, tebenned, Jeruzsálem! Dicsérjétek az Ur at!