1Amikor a hetedik pecsétet felnyitották, csendesség lett a mennyben mintegy félóráig.
2És láttam, hogy a hét angyalnak, akik az Isten (színe) előtt álltak, hét trombitát adtak.
3Azután egy másik angyal jött. megállt az oltárnál, kezében arany füstölővel. Sok füstölőszert adtak neki, hogy azt a szentek imádságaihoz az arany oltárra tegye, amely a királyi szék előtt áll.
4És felszállt a jó illatok füstje a szentek imádságaival az angyal kezéből Isten elé.
5Azután fogta az angyal a füstölőt, megtöltötte az oltár tüzével. és lehajította a földre; akkor mennydörgés, égzengés, villámlás és földrengés támadt.
6És a hét angyal, akinél a hét trombita volt, felkészült a trombitálásra.
7Az első trombitáit, és jégeső és vérrel elegy tűz hullott a földre. A föld egyharmada megégett és az élő fák egyharmada megégett, és minden zöldellő fű megégett.
8A második angyal is trombitált, és mintha valami tűzzel égő nagy hegy zuhant volna a tengerbe, úgyhogy a tenger harmadrésze vérré változott.
9És elpusztult a tengerben élő teremtmények harmadrésze. És a hajók harmadrésze odalett.
10A harmadik angyal is trombitáit; az égből egy nagy csillag hullott le lobogva, mint egy fáklya, ráesett a folyók harmadrészére és a vizek forrásaira.
11A csillag neve: Üröm. Ettől a folyók harmadrésze ürömmé változott, és sok ember meghalt a megmérgezett vizektől.
12A negyedik angyal is trombitált, és verés sújtotta a nap harmadrészét, és a hold harmadrészét, és a csillagok harmadrészét, hogy harmadrészük elsötétüljön, és a nappal harmadrésze elveszítse világosságát és az éjszaka hasonlóképpen.
13És láttam és hallottam, amint egy sas repült át az ég közepén és hangosan kiáltotta: Jaj, jaj, jaj, a föld lakosainak a másik három angyal trombitájának szava miatt, akik még ezután trombitálnak.