1Pál és Timótheus, Krisztus Jézus szolgái, az összes szenteknek a Krisztus Jézusban, akik Filippiben vannak, a püspökökkel és diakónusokkal együtt:
2Kegyelem nektek és békesség, Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
3Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor emlékezem rólatok,
4és nagy örömmel könyörgök mindnyájatokért,
5mivel az első naptól fogva mindezidáig közösségetek volt az evangélium hirdetésében.
6Meg vagyok győződve arról, hogy aki e jó dolgot elkezdte bennetek, elvégzi a Krisztus Jézus (visszajövetelének) napjáig
7így kell gondolkodnom mindnyájatok felől, mert szívemen hordalak titeket, mint akik mind fogságomban, mind az evangélium oltalmazásában és megerősítésében mindnyájan részestársaim vagytok a kegyelemben.
8Isten a tanúm, mennyire vágyódom mindnyájatok után a Krisztus Jézus szeretetével.
9És azért imádkozom, hogy a ti szeretetetek még jobban-jobban bővölködjék ismeretben és minden jó tapasztalatban;
10hogy megítélhessétek, mi a rossz, és mi a jó, hogy legyetek tiszták és feddhetetlenek a Krisztus napjára,
11teljesek az igazság gyümölcsével, a Jézus Krisztus által az Isten dicsőségére és magasztálásárá.
12Tudtotokra akarom adni atyámfiai, hogy ami rajtam esett, inkább előmenetelére szolgált az evangéliumnak.
13Először is ismeretessé lett a császár egész udvarában és mindenki más előtt, hogy én a Krisztusért vagyok fogoly.
14Azután többen az Úrban való atyafiak közül az én fogságomból bizalmat merítettek, és nagyobb bátorsággal, félelem nélkül merészelik szólani az Isten igéjét.
15Némelyek ugyan féltékenységből és versengésből, de mások tiszta jóakaratból hirdetik a Krisztust,
16Némelyek irántam való szeretetből hirdetik, mert tudják, hogy én az evangélium oltalmazására vagyok rendelve,
17de mások versengésből hirdetik a Krisztust, nem tiszta lélekkel, mert úgy vélik, hogy fogságomat ezzel még nehezebbé teszik.
18De mit számít ez? Az a fő, hogy minden módon, akár színből, akár szívből, Krisztust hirdessék. Ennek örülök, és mindenha örülni fogok.
19Mert tudom, hogy az nekem üdvösségemre válik a ti könyörgésetek és a Jézus Krisztus Lelkének segedelme által,
20az én esendő várásom és reménységem szerint, hogy semmiben meg nem szégyenülök, hanem, mint mindenkor, most is nyilvánvalóan dicsőséget nyer majd Krisztus az én testemben, akár életem által, akár halálom által.
21Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség.
22De ha a testben élhetek, az gyümölcstermő munkát jelent számomra, és nem tudom, hogy melyiket válasszam?
23Mert mind a kettő szorongat: Szeretnék elköltözni, és a Krisztussal lenni, mert ez mindennél jobb.
24De e testben megmaradnom szükségesebb tiérettetek.
25ÉS ebben bízva tudom, hogy megmaradok, és együtt maradok mindnyájatokkal a ti hitben való gyarapodásotokra és örömötökre.
26Ezzel is több okotok lesz a velem való dicsekedésre Krisztus Jézusban, ha majd újból megjelenhetek közöttetek.
27Csak a Krisztus evangéliumához illően viselkedjetek, hogy akár odamegyek és látlak titeket, akár távol maradok, azt halljam felőletek, hogy egy Lélekben álltok, és egy szívvel-lélekkel küzdőtök az evangéliumi hitért.
28És egyáltalában nem rettentek meg az ellenség előtt, ami rájuk nézve a pusztulás jele, rátok nézve viszont az üdvösségé és ez (a jel) az Istentől van.
29Mert nektek az a kegyelem jutott osztályrészül a Krisztusban, hogy nemcsak higgyetek benne, hanem szenvedjetek is Őérette,
30ugyanúgy tusakodva, ahogy ezt nálam láttátok, és most felőlem halljátok.