1Ne ítéljetek, hogy ne ítéljenek meg.
2Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítélnek meg titeket is. És amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek is.
3Miért nézed a szálkát a te atyádfia szemében és nem látod a gerendát a magadéban?
4Vagy hogyan mondhatod a te atyádfiának, hadd vessem ki a szálkát a szemedből, mikor a tiedben lám gerenda van!
5Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a magad szeméből és csak azután láss hozzá felebarátod szemében a szálkához.
6Ne adjátok az ebeknek azt, ami szent, gyöngyeiteket se dobjátok a disznók elé, mert sárba tapossák, aztán ellenetek fordulnak és szétszaggatnak titeket.
7Kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek.
8Mindenki kap, aki kér; aki keres, talál, és a zörgetőknek megnyílik az ajtó
9Van-e olyan ember köztetek, aki a fiának követ ad, amikor az kenyeret kér?
10És ha halat kér, vajon kígyót ad-e neki?
11Ha tehát ti, ámbár gonoszok vagytok, tudtok fiaitoknak jó ajándékokat adni, menynyivel inkább ad a ti mennyei Atyátok jó ajándékot azoknak, akik kérnek tőle?
12Amit akartok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük. Mert ez a törvény és a próféták.
13A szoros kapun menjetek be, mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a halálba visz és sokan vannak, akik azon járnak.
14De szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.
15Őrizkedjetek a hamis prófétáktól, akik juhok mezében jönnek hozzátok, belül azonban ragadozó farkasok.
16Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajon a tövisről szednek-e szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét.
17Minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem.
18Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt, rossz fa sem teremhet jó gyümölcsöt.
19Amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, kivágják és tűzre vetik.
20Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket.
21Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki azt mondja nekem: Uram! Uram! Hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.
22Sokan mondják majd nékem az utolsó napon: Uram, Uram! Nem a te neveddel prófétáltunk-e? Nem a te neveddel űztünk-e ördögöket? Es nem a te neveddel tettünk-e annyi csodát?
23És akkor én vallomást teszek: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem ti gonosztevők. [Zsolt9]
24Mindenki tehát, aki hallja tőlem e beszédeket és cselekszi azokat, hasonló ahhoz a bölcs emberhez, aki kősziklára építette a házát.
25És ömlött az eső, megjöttek az áradások, feltámadtak a szelek, nekiestek annak a háznak, de nem dőlt össze, mert kősziklára épült.
26És aki hallja ezeket az én beszédeimet, de nem cselekszi azokat, hasonló a bolond emberhez, aki fövényre építette a házát.
27És ömlött az eső, megjöttek az áradások, feltámadtak a szelek, nekiestek annak a háznak és az romba dőlt, és nagy lett a pusztulása.
28Amikor elvégezte Jézus ezeket a beszédeket, a sokaság álmélkodott a tanításán,
29mert úgy tanította őket, mint akinek (isteni) hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.