1Jézus pedig Szentlélekkel telve, visszatért a Jordántól, és a Lélek negyven napig vezette a pusztában
2az ördög folyvást kísértette. Azokban a napokban nem evett semmit, és mihelyt azok elmúltak, megéhezett.
3És szólott hozzá az ördög: Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy változzék kenyérré.
4Jézus azonban így felelt: Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Istennek minden igéjével.
5Majd felvitte őt az ördög egy magas hegyre, egy szempillantásban megmutatta neki a világ minden országát.
6És így szólt: Neked adom mindezt a hatalmat és annak dicsőségét, mert nekem adatott ez, és én annak adom, akinek akarom,
7azért, ha leborulsz előttem, mindez a tiéd lesz.
8Jézus pedig így felelt: Távozz tőlem Sátán! írva van: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj.
9Azután Jeruzsálembe vitte őt, és a templom párkányára állította, és azt mondta neki: Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat innét;
10mert meg van írva: Az ő angyalainak parancsol felőled, hogy őrizzenek meg téged; [Zsolt 91,11-12]
11és: Kezükön hordoznak majd téged, hogy soha meg ne üsd lábadat a kőben.
12Jézus pedig ezt mondta neki: Megmondatott: ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.
13És miután az ördög elvégzett minden kísértést, eltávozott tőle egy időre.
14Jézus pedig visszatért a Lélek erejével Galileába, és elterjedt felőle a hír az egész környéken.
15És tanított zsinagógáikban, és mindenki dicsőítette.
16Elment Názáretbe is, ahol felnövekedett, és szokása szerint szombat napon bement a zsinagógába, és felállóit olvasni.
17Ésaiás próféta könyvét adták oda neki, s amint a könyvet kinyitotta, arra a helyre talált, ahol ez volt megírva:
18Az Úr lelke van rajtam, aki felkent engem és elküldött, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdessem; elküldött engem, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek, és a vakoknak szemük megnyílását, hogy békességben elbocsássam a megtörteket,
19és hirdessem az Úr kedves esztendejét.
20Azután a könyvet becsukta, odaadta a szolgának és leült. A zsinagógában mindenkinek a szeme rajta függött.
21Ő pedig kezdett hozzájuk beszélni: Ma teljesedett be ez az írás, fületek hallására.
22És mindnyájan rábólintottak, és álmélkodtak a kedves szavakon, amelyek az ó szájából származtak, és azt mondák: Nemde a József fia-é ez?
23Ő azonban folytatta: Bizonyára azt a közmondást idézitek nekem: Orvos, gyógyítsd meg magadat! Hallottuk, hogy mi történt Kapernaumban, cselekedd meg mindazt itt is, a te hazádban.
24De ő folytatta: Bizony mondom nektek, sehol sincs a prófétának kevesebb becsülete, mint a maga hazájában.
25Igazán mondom, hogy Illés idejében sok özvegyasszony élt Izraelben, mikor az ég három esztendeig és hat hónapig be volt zárva, úgyhogy az egész földön nagy éhínség támadt;
26ám azok közül senkihez sem küldetett Illés, csak Szidon vidékén Szareptába egy özvegyasszonyhoz.
27És Elizeus próféta idejében sok bélpoklos volt Izraelben, de azok közül nem tisztult meg senki, csak a szír Naámán.
28Ennek hallatára a zsinagógában mindenkit harag töltött el.
29Nekitámadtak és kiűzték őt a városon kívül, és felkényszerítették annak a hegynek a peremére, amelyen városuk épült, hogy onnan letaszítsák.
30Ő azonban áthaladt köztük és eltávozott.
31És lement Kapernaumba, Galilea városába, és szombatonként tanította őket.
32Mindenki csodálkozott tanításán, mert beszéde hatalommal teljes volt.
33És volt a zsinagógában egy tisztátalan leiektől megszállott ember, aki nagy hangon kiáltott:
34Hah, mi közünk hozzád, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy: Az Isten Szentje!
35Jézus azonban megdorgálta: Némulj meg, és menj ki belőle! Az ördög odavágta Őt közéjük, és eltávozott belőle anélkül, hogy ártott volna neki.
36Döbbent csodálkozás fogott el minden embert, és egymás között beszélve ezt kérdezték: Micsoda igehirdetés ez, hogy hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek, és azok eltávoznak?
37És elterjedt a híre az egész környéken.
38Azután a zsinagógából eltávozva Simon házába ment. Simon napa nagy lázban szenvedett és szóltak neki érdekében.
39Ő odalépett, föléje hajolt, megdorgálta a lázat, és az elhagyta őt. Tüstént felkelt és szolgált nekik.
40A nap lementével odavitték hozzá különféle bajban szenvedő betegeiket. Ő pedig mindenikükre rátette a kezét, és meggyógyította őket.
41Az ördögök is kimentek sokakból nagy kiáltozással: Te vagy az Isten Fia! De ő megdorgálta és nem engedte őket beszélni, mivel tudták, hogy ő a Krisztus.
42Napkeltekor pedig eltávozott, és egy puszta helyre ment, a sokaság azonban felkereste őt. Odamentek hozzá és tartóztatták, hogy ne menjen el tőlük.
43Ő azonban azt mondta nekik: Más városoknak is hirdetnem kell az Isten országának evangéliumát, mert az az én küldetésem.
44És hirdette az igét Júdea zsinagógáiban.