John 17
1 Ezeket mondta Jézus, és felemelte szemét az égre, és így szólt: Atyám, elérkezett az óra; dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a Fiú is dicsőítsen téged.
2 Hatalmat adtál neki minden emberen, hogy örök életet adjon mindazoknak, akiket neki adtál.
3 Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél: a Jézus Krisztust.
4 Én dicsőítettelek téged a földön; elvégeztem a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem.
5 És most dicsőíts meg engem, Atyám, te magadnál, azzal a dicsőséggel, amely az enyém volt már, mielőtt a világot megteremtetted volna.
6 Kinyilatkoztattam a te nevedet az embereknek, akiket e világból nekem adtál. Tieid voltak, és nekem adtad őket; és a te beszédedet megtartották.
7 Most tudták meg, hogy mindaz, amit nekem adtál, tetőled van;
8 mert a beszédeket, amelyeket nekem adtál, átadtam őnekik, és ők befogadták, és valóban megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.
9 Én őérettük könyörgök, nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid.
10 És az enyémek mind a tieid, és a tieid az enyémek, és én megdicsőülök őbennük.
11 És én nem vagyok többé e világban, de ők e világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te neved által, melyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!
12 Amíg velük voltam, én megtartottam őket a te neved által, amelyet nekem adtál. És megőriztem őket, hogy senki sem veszett el közülük, csak a kárhozat fia, hogy az írás beteljesüljön.
13 Most pedig hozzád megyek; de ezeket még elmondom a világon, hogy az én örömem teljes legyen őbennük.
14 Én a te igédet nekik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivel nem a világból valók, mint ahogy én sem a világból való vagyok.
15 Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem, hogy őrizd meg őket a gonosztól.
16 Nem a világból valók, mint ahogy én sem a világból vagyok.
17 Szenteld meg őket a te igazságoddal; a te igéd az igazság.
18 Amint te küldtél engem a világba, úgy küldtem én is őket a világba.
19 És én érettük odaszentelem magamat, hogy ők is valósággal szentek legyenek.
20 De nemcsak őérettük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő beszédükre hisznek majd énbennem;
21 hogy mindnyájan egyek legyenek, amint te énbennem, Atyám, és én tebenned, úgy legyenek ők is egyek mibennünk, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.
22 Én átadtam nekik azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, amint mi egy vagyunk:
23 én őbennük, és te énbennem; hogy tökéletesen eggyé legyenek. Ismerje meg ebből a világ, hogy te küldöttéi engem, és éppen úgy szeretted őket, amiként engem szerettél.
24 Atyám, azt akarom, hogy akiket nékem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok, hadd lássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem a világ teremtése előtt.
25 Igazságos Atyám! A világ nem ismert meg téged, de én megismertelek, és ezek is megismerték, hogy te küldtél engem.
26 És én megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én is őbennük legyek.