Hebrews 5
1 Az emberek közül választott minden főpap az emberek javára van rendelve, az Isten előtt való szolgálat végzésére, hogy ajándékokat és áldozatokat mutasson be engesztelésül a bűnökért.
2 Megértő tud lenni a tudatlanok és tévelygők iránt, mivel őt magát is nyomja az erőtlenség terhe.
3 Emiatt nemcsak a népért, nem önmagáért is köteles volt bűnért való áldozatot bemutatni.
4 És senki sem szerezheti meg magának azt a (főpapi) tisztességet, csak akit Isten hív el, mint Áront is.
5 Hasonlóképpen Krisztus sem maga tulajdonította magának azt a dicsőséget, hogy főpap legyen, hanem az adta neki. aki így szólt hozzá: Fiam vagy te és ma szültelek téged. [Zsolt 2,7]
6 Vagy amint másutt is mondta: Pap vagy te, örökkévaló, a Melkisédek rendje szerint. [Zsolt 110,4]
7 Ő földi élete napjaiban erős kiáltás és könnyhullatás közben könyörgésekkel és esedezésekkel járult ahhoz, akinek hatalma volt őt a halálból megszabadítani, és magát megadó hitéért meghallgatást nyert (és megszabadult minden félelemtől).
8 De mivel Fiú volt, azokból, amiket szenvedett, megtanulta az engedelmességet,
9 és így tökéletességre jutva örök üdvösség szerzője lett mindazok számára, akik neki engedelmeskednek.
10 És Isten Melkisédek rendje szerint való főpapnak nyilvánította. [Zsolt 110,4]
11 Erről nekünk sok mondanivalónk volna, de nehéz nektek megmagyarázni, mert restek lettetek a hallásra.
12 Bár korotokhoz képest már régen tanítóknak kellene lennetek, megint arra van szükségetek, hogy Isten beszédének kezdő elemeire tanítsanak titeket; és odajutottatok, hogy tejre van szükségetek és nem kemény eledelre.
13 Mert mindaz, aki tejen él, csecsemő létére járatlan az igazság beszédeiben.
14 Viszont a kemény eledel az érett korúaknak való, akiknek gyakorlat által fejlettebb az érzékük a jó és rossz megkülönböztetésére.