1Állítom pedig, hogy ameddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a (rab) szolgától, jóllehet ura mindennek;
2hanem gyámok és intézők gondja alatt áll (él), az apa által rendelt ideig.
3így mi is, mikor kiskorúak voltunk, e világ természeti (elemi) erői alá voltunk vetve szolgaként.
4Amikor azonban eljött az időnek teljessége, elküldötte Isten az ő Fiát, aki asszonytól született, törvény alatt született,
5hogy a törvény alatt levőket megváltsa. És mi elnyerjük a fiúságot.
6Minthogy valóban fiák vagytok, elküldötte Isten az ő Fiának Lelkét a mi szívünkbe, aki ezt kiáltja: Abba! Atyám!
7Ezért többé nem vagy szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, örökös is Isten által.
8Ámde ha akkor, amikor még nem ismertétek Istent és oly „isteneknek\ szolgáltatok, akik természet szerint nem azok.
9Most, hogy megismertétek az Istent, sőt hogy megismert titeket az Isten, hogyan fordulhatnátok vissza ismét a gyenge és szegény természeti erőkhöz, amelyeknek megint újra szolgái akartok lenni?
10Megtartotok napokat, hónapokat és évfordulókat, meg esztendőket. [ApCsel 7,42-43]
11Féltelek titeket, hogy hiába fáradoztam értetek.
12Atyámfiai, kérlek titeket, legyetek olyanok, mint én. Hiszen én is olyan vagyok, mint ti, Semmivel sem bántottatok meg engem.
13Hiszen tudjátok, hogy első ízben testi gyengélkedésem következtében hirdettem nektek az evangéliumot,
14és ti kiállottátok a próbát, amelybe testi állapotom miatt kerültetek: Nem utáltatok meg engem, hanem úgy fogadtatok, mint az Isten angyalát, mint Krisztus Jézust.
15Hová lett a ti akkori boldog örömötök? Mert bizonyságot teszek róla, hogy ti, ha lehetséges lett volna, még a szemeteket is kivájtátok volna és nekem adtátok volna.
16Ellenségetek lettem-e hát, mivel megmondom nektek az igazat?
17Nem jószándékkal buzgólkodnak (azok) érettetek, akik el akarnak zárni tőlem, hogy érettük buzgólkodjatok ti.
18Szép dolog hűséggel buzgólkodni a jóban mindenkor és nem csupán akkor, ha köztetek vagyok.
19Gyermekeim, akiket ismét fájdalommal szülök, amíg ki nem ábrázolódik bennetek a Krisztus,
20szeretnék most ismét köztetek lenni és változtatni a hangomon, mert bizonytalanságban vagyok felőletek.
21Mondjátok meg nekem ti, akik a törvény igájába kívánkoztok, nem értitek-e a törvényt?
22Mert meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt, az egyik a szolgálótól, a másik a szabad asszonytól.
23A szolgálótól való test szerint született, a szabadtól való meg ígéret alapján.
24Ezek példázatok; mert a két asszony a két szövetségkötés; az egyik a Sinai hegyi, amely szolgaságra szül; ez Hágár.
25Mert a Hágár szó az Arábiában levő Sinai hegyet jelöli és megfelel a mostani Jeruzsálemnek, mivel fiaival együtt szolgál.
26De a felülről való Jeruzsálem szabad, ez mindnyájunknak anyja.
27Mert meg van írva: Ujjongj te meddő, aki nem szülsz; vigadj és kiálts, aki nem vajúdói, mert sokkal több az elhagyottnak gyermeke, mint akinek férje van.
28Ti pedig atyámfiai, Izsák módjára ígéret gyermekei vagytok.
29De amint akkor a test szerinti üldözte a Lélek szerint valót, úgy most is.
30De mit mond az írás: Űzd ki a szolgálót és az ő fiát, mert a szolgáló fia nem lesz örökös-társ a szabad asszony fiával.
31Azért mi, atyámfiai, nem vagyunk a szolgálónak, hanem a szabad asszonynak a gyermekei.