Acts 3
1 Péter és János együtt mentek fel a templomba imádkozásra délután három órakor.
2 Éppen akkor vittek oda egy születésétől fogva sánta férfit, akit naponta odaültettek a templomnak úgynevezett Ékeskapujába, hogy a templomba menőktől alamizsnát kérjen.
3 Amikor ez látta, hogy Péter és János a templomba tart: alamizsnát kért tőlük.
4 Ekkor Péter Jánossal együtt, rászegezte tekintetét és így szólt: Nézz ránk!
5 Ő figyelmesen rájuk nézett abban a reményben, hogy valamit kap tőlük.
6 De Péter azt mondta: Ezüstöm és aranyom nincsen, de amim van, azt adom neked: A názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj!
7 És jobb kezénél fogva felemelte. Azonnal megerősödött a lába és a bokája,
8 felszökött, talpra állott és járt. Majd bement velük a templomba és dicsérte az Istent járva-kelve, ugrálva.
9 És az egész nép látta ót, hogy jár és dicséri az Istent,
10 és felismerték, hogy ez ült alamizsnát kéregetve a templom Ékes-kapujában. És megteltek csodálkozással és elragadtatással afölött, ami vele történt.
11 Miközben pedig ő állandóan Péter és János nyomában volt, az egész nép megdöbbenve összefutott hozzájuk az oszlopcsarnokba, amelyet a Salamon tornácának neveznek.
12 Ennek láttára Péter így szólott a néphez: Izrael férfiai, mit csodálkoztok ezen, vagy miért bámultok úgy reánk, mintha tulajdon erőnkkel, vagy kegyességünkkel műveltük volna azt, hogy ő járjon.
13 Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, a mi atyáink Istene megdicsőítette az ő Fiát, Jézust, akit ti elárultatok és megtagadtatok Pilátus előtt, bár ő ítéletével szabadon akarta bocsátani.
14 Ti azonban azt a Szentet és Igazat megtagadtátok és azt kívántátok, hogy a gyilkost bocsássa szabadon nektek,
15 az Élet Fejedelmét pedig megöltétek, akit az Isten feltámasztott a halálból. Ennek mi vagyunk a tanúbizonyságai.
16 És az ő nevébe vetett hit által, Ő maga erősítette meg ezt az embert, akit ti láttok és ismertek az ő ereje által és a tőle kapott hit adta vissza épségét mindnyájatok szeme láttára.
17 Most már én is tudom, atyámfiai, hogy tudatlanságból cselekedtetek így, ti is, vezetőitek is.
18 Az Isten pedig éppen így töltötte be mindazt, amit minden prófétája által eleve hirdetett, hogy az ő Krisztusának szenvednie kell.
19 Tartsatok hát bűnbánatot és térjetek meg, hogy Isten eltörölje a ti bűneiteket s így eljöjjön reátok a nagy ünnepi pihenés napja az Úrtól,
20 azzal, hogy elküldi Jézust, akit Krisztusul rendelt nektek.
21 Őt az égnek kell magába fogadnia mindaddig, míg meg nem lesz az új teremtés (a nagy Helyreállítás), amiről szólott az Isten az ő szent prófétáinak szája által eleitől fogva.
22 Mert Mózes azt mondta: Prófétát támaszt nektek az Úr, a ti Istenetek, atyátokfiai közül, mint engem; mindenben őt hallgassátok, amit csak mond nektek.
23 Lesz pedig, hogy minden lélek, amely nem hallgat arra a prófétára, ki fog irtatni a nép közül.
24 De a próféták is mindnyájan, Sámueltől és a következőktől fogva, akik csak szóltak, e napról jövendöltek.
25 Ti vagytok a prófétáknak és annak a szövetségnek a fiai, amelyet Isten kötött a mi atyáinkkal, amikor ezt ígérte Ábrahámnak: És a te magodban megáldatnak a föld minden nemzetségei.
26 Az Isten az ő Fiát elsősorban nektek támasztotta fel és küldte el. És ő megáld titeket azáltal, hogy mindegyikőtök megtér a bűneiből.