1A presbiter a kiválasztott Asszonynak, és az ő gyermekeinek, akiket én igazán szeretek - és nemcsak én, hanem mindenki, aki megismerte az igazságot -,
2azt az igazságot, amely megmarad bennünk, és velünk lesz mindörökké:
3Kegyelem, irgalom, békesség legyen velünk az Atya Istentől és az Úr Jézus Krisztusiul, az Atyának Fiától, igazságban és szeretetben.
4Nagyon örültem, hogy olyanokat találtam gyermekeid között, akik igazságban járnak, úgy, ahogy az Atya parancsolta.
5És most kérlek téged Asszonyom nem mintha új parancsolatot írnék neked, hanem csak azt, amelyet kezdettől fogva vettünk, hogy szeressük egymást!
6És a szeretet az, hogy járjunk az ő parancsolatai szerint. Ez az a parancsolat, amit kezdettől fogva hallottatok, hogy abban járjatok.
7Mert sok hitető jött a világra, akik nem vallják, hogy Jézus Krisztus testben jött el; ez a hitető az antikrisztus.
8Vigyázzatok magatokra, hogy el ne veszítsétek munkánk gyümölcsét, hanem teljes jutalmat nyerjetek.
9Mindannak, aki nem marad meg a Krisztus tanításában, hanem azon túlmegy, nincs Istene. Aki megmarad a tanításban, mind az Atya, mind a Fiú az övé.
10Ha valaki hozzátok megy, és ezt a tanítást nem viszi közétek, ne fogadjátok be házatokba és ne köszöntsétek,
11mert aki köszönti, részes az ő gonosz cselekedeteiben.
12Sok írnivalóm volna ugyan nektek, de nem akartam papiroson és tintával írni; remélem azonban, hogy eljutok hozzátok, és szemtől szembe beszélhetünk, hogy a mi örömünk teljes legyen.
13Köszöntenek téged a te kiválasztott nőtestvéred gyermekei.