1Tudtotokra adjuk továbbá atyámfiai Istennek azt a kegyelmét, amelyet Macedónia gyülekezeteivel közölt,
2hogy a nyomorúság sok próbája között bőséges az ő örömük és igen nagy szegénységük jószívűségüknek gazdagságává növekedett.
3Mert tanú vagyok rá, hogy erejükhöz képest, sót azon felül is, önként adakoztak,
4és sok könyörgéssel kérték tőlünk azt a jótéteményt, hogy a szentek számára való adakozásban részt vehessenek.
5És nemcsak ezt tették, amint reméltük, hanem önmagukat adták először az Úrnak és nekünk az Isten akaratából.
6Ettől felbátorodva biztattuk Titust, hogy amint elkezdte, végezze is be nálatok ezt a szeretetmunkát.
7Azért amint mindenben bővölködtök: hitben, beszédben, ismeretben, minden buzgóságban és a szeretetben, amely belőlünk belétek árad, úgy ebben a szeretetszolgálatban is bővölködjetek.
8Nem parancsképpen mondom ezt, hanem hogy a mások buzgósága által a bennetek levő szeretet valódiságát kipróbáljam.
9Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét, aki gazdag lévén szegénnyé lett érettetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok.
10Tanácsot is adok e dologban, mert ez hasznos nektek. Tavaly kezdtetek el, ha nem is a cselekvést, de az akarást. Most már vigyétek végbe a cselekvést,
11hogy amint megvolt az akarás készsége, úgy legyen meg a végrehajtás is ahhoz képest, amitek van (vagyonotoknak megfelelő).
12Mert ha a készség megvan, az aszerint kedves, amije kinek-kinek van; nem aszerint, amije nincs.
13Mert nem az a cél, hogy másoknak könnyebbségük legyen, ti pedig nyomorogjatok, hanem hogy az egyenlőség mértéke szerint a ti mostani bőségetek pótolja ki azok szükségét,
14s majd máskor amazok bősége pótolhassa ki a ti hiányotokat, így lesz egyenlőség.
15Ezt mondja az írás is: Aki sokat szedett, nem volt többje, és aki keveset, nem volt kevesebbje.
16Hála legyen az Istennek, aki érettetek ugyanezt a buzgóságot oltotta Titus szívébe is.
17Mert nemcsak elfogadta a megbízást, de a szokottnál is nagyobb buzgósággal és örömmel ment hozzátok.
18Mi pedig vele együtt küldöttük el azt az atyánkfiát is, akinek az evangéliumban való jó híre minden gyülekezetben elterjedt,
19sőt ami ennél is több, őt a gyülekezetek is útitársunknak választották ebben a szeretetmunkában, amelyben az Úr dicsőségére és a mi készségünk megmutatására forgolódunk.
20Attól pedig óvakodunk, hogy ennél a gazdag adománynál, amelyet a mi gondjainkra bíztak, bárki is megrágalmazhasson minket.
21Mert gondunk van a tisztességre, nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt is.
22Sőt elküldtük vele együtt azt az atyánkfiát is, akinek buzgó voltát sok dologban már többször kipróbáltuk, és aki most még sokkal buzgóbb, mert nagyon bízik bennetek.
23Azért akár Titusról van szó, aki az én társam és köztetek segítségem; akár a mi atyánkfiairól, akik a gyülekezet küldöttei, Krisztus tükörképei:
24tanúsítsatok irántuk szeretetet és mutassátok meg nekik, hogy méltán dicsekedtünk veletek a gyülekezetek előtt.