1Társak lévén ebben a munkában: intünk titeket, hogy az Isten kegyelmét hiába ne vegyétek.
2Mert ő mondja: Kellemes időben meghallgattalak és az üdvösség napján megsegítettelek, íme itt a kellemes idő! íme itt az üdvösség napja!
3Senkit semmiben meg nem botránkoztatunk, hogy szolgálatunkat szidalom ne érje,
4hanem ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái: Sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban;
5megveretésben, bebörtönzésben, háborúságokban, küszködésben; virrasztásban, böjtölésben;
6tisztaságban, ismeretben, hosszútűrésben, jóságban, Szentlélekben, képmutatás nélkül való szeretetben;
7igazmondásban, Isten erejében, az igazságnak jobb és bal felől való fegyvereivel (kardjával és pajzsával),
8dicsőség és gyalázat által, rossz és jó hír által; mint ámítok és mégis igazak,
9mint ismeretlenek és mégis ismerősök, mint halálra váltak és íme élők mint ostorozottak, de meg nem ölettek, [Zsolt 118,18]
10mint bánkódok, de mindig örvendezők, mint szegények, de mégis sokakat meggazdagítók, mint akiknek semmijük sincs és mégis minden az övék.
11Szánk megnyílt előttetek korinthusiak, szívünk kitárult.
12Nem mi vagyunk szűkkeblűek irántatok, hanem ti vagytok szűkkeblűek.
13Viszonzásul - mint gyermekeimhez szólok -, tárjátok ki ti is szíveteket.
14Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában, mert mi köze van az igazságnak a hamissághoz? Vagy mi köze van a világosságnak a sötétséghez?
15És hogyan férne össze Krisztus Béliállal? Vagy mi köze van a hívőnek a hitetlenhez?
16Vagy mi egyezése lehet Isten templomának a bálványokkal? Mert mi az élő Isten temploma vagyunk, amint az Isten mondta: Lakozom bennük és közöttük járok; leszek nekik Istenük és ők az én népem lesznek.
17Ezért menjetek ki közülük és szakadjatok el tőlük - azt mondja az Úr -, és tisztátalant ne érintsetek; és én magamhoz fogadlak titeket
18és leszek nektek Atyátok, ti pedig nekem fiaimmá és leányaimmá lesztek, - azt mondja a mindenható Úr.