1Törekedjetek a szeretetre, de buzgón kívánjátok a lelki ajándékokat is, ezek között leginkább azt, hogy prófétáljatok.
2Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez beszél, hanem Istenhez. Senki sem érti, mert titkokat szól a Lélek által.
3Aki ellenben prófétái, emberekhez szól, azok építésére, intésére és vigasztalására.
4Aki nyelveken beszél, magát építi; aki pedig prófétái, a gyülekezetet építi.
5Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de még inkább azt, hogy prófétái-játok, mert nagyobb az, aki prófétái, mint az, aki nyelveken szól, kivéve, ha meg is magyarázza, hogy a gyülekezet épüljön.
6Tegyük fel, atyámfiai, hogy hozzátok megyek és nyelveken szólok; mit használok nektek, ha egyúttal kijelentésben, vagy ismeretben, vagy prófétálásban, vagy tanításban nem szólok hozzátok?
7Hiszen ha az élettelen hangszerek, akár fuvola, akár citera nem adnak tisztán megkülönböztethető hangokat, mi módon ismerjük meg, mit fuvoláznak, vagy mit játszanak a citerán?
8Ha a trombita bizonytalan hangot ad, kicsoda készül a harcra?
9így van veletek is, amikor nyelveken szóltok. Ha nem beszéltek értelmesen, mi módon értik meg azt, amit mondani akartok? Csak a levegőbe fogtok beszélni.
10Ki tudja, hány különféle nyelv van a világon? És közülük egy sincs értelem nélkül.
11Ha tehát én a szó jelentését nem ismerem, idegen leszek a beszélőnek és a beszélő is idegen lesz nekem.
12így hát ti is, mikor lelkiajándékokra törekedtek, a gyülekezet építését tartsátok szemetek előtt, hogy lélekben gyarapodjatok.
13Azért a nyelveken szóló imádkozzék, hogy meg is magyarázhassa.
14Mert ha nyelveken szólással imádkozom, a lelkem ugyan imádkozik, de az értelmem gyümölcsléién.
15Mit tegyek tehát? Imádkozom a Lélek által (elragadtatásban), de imádkozom értelemmel is; énekelek a Lélek által (elragadtatásban), de énekelek értelemmel is.
16Mert ha a Lélek által adsz hálát, az ott levő be nem avatott hogyan fog a te hálaadásodra áment mondani, mikor azt sem tudja, mit beszélsz?
17Jóllehet te szépen adsz hálát, a másik azonban nem épül.
18Hálát adok az én Istenemnek, hogy mindnyájatoknál jobban tudok nyelveken szólalni,
19de a gyülekezetben inkább akarok öt szót szólani értelemmel, hogy másokat is tanítsak, mintsem tízezer szót nyelveken.
20Atyámfiai, ne legyetek gyermekek a gondolkozásban, hanem a rosszaságban legyetek kiskorúak, a gondolkozásban pedig felnőttek.
21A törvényben meg van írva: Más nyelven beszélők és idegenek ajkával fogok szólani a néphez, de így sem hallgatnak reám, - azt mondja az Úr,
22A nyelveken szólás tehát nem a hívők számára jel, hanem a hitetlenek számára; a prófétálás pedig nem a hitetlenek, hanem a hívők számára jel.
23Ha például az egész gyülekezet egybegyűl, és mindnyájan nyelveken szólnának, az oda bemenő hitetlenek, vagy avatatlanok nem azt mondanák-e, hogy megbolondultatok?
24Viszont, ha valamennyien prófétáinak és akkor megy be egy hitetlen, vagy be nem avatott, annak mindenki a lelkére beszél, azt mindenki megítéli,
25szívének titkai nyilvánvalókká lesznek, s ő arcra borulva imádja Istent és megvallja, hogy valóban köztetek van az Isten.
26Mi következik ebből, atyámfiai? Mikor egybegyűltök, mindegyiketeknek van zsoltára, tanítása, kijelentése, nyelveken szólása, magyarázata. De minden az épülést szolgálja!
27Ha valaki nyelveken szól, kettő, vagy legfeljebb három, mégpedig egymás után és mindenütt külön, de egy valaki magyarázza meg.
28Ha pedig nincs, aki megmagyarázza, a nyelveken szóló hallgasson a gyülekezetben; csak magának szóljon és az Istenhez.
29A próféták pedig ketten vagy hárman szóljanak, a többiek meg ítéljék meg.
30De ha közben egy másik ott ülő nyer kijelentést, az előbbi hallgasson.
31Mert mindnyájan prófétál-hattok, de csak egyenként, hogy mindenki tanuljon és intést nyerjen.
32És a prófétalelkek engednek a prófétáknak,
33mert Isten nem a rendetlenségnek, hanem a békességnek az Istene.
34Mint a szentek gyülekezetében mindenütt, az asszonyok nálatok is hallgassanak a gyülekezetben; mert nem engedhető meg nekik, hogy beszéljenek, hanem engedelmeskedjenek, amint a törvény is mondja.
35Ha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon a férjüket, mert illetlen az asszonynak beszélni a gyülekezetben.
36Vajon titőletek származott-e az Isten beszédje, vagy csak tihozzátok jutott-e el?
37Ha valaki azt gondolja, hogy ő próféta, vagy Leiektől ihletett, ismerje el, hogy mindaz, amit nektek írok, az Úr parancsolata.
38Ha valaki ezt nem, ismeri el, őt sem ismeri el (az Úr).
39Ezért atyámfiai, törekedjetek a prófétálásra és a nyelveken szólást se tiltsátok.
40(Fődolog, hogy) Minden ékesen és jó renddel történjék.