1Úgyde akkor mit mondjunk Ábrahámról, a mi test szerint való atyánkról? Mi az ő érdeme?
2Ha Ábrahám cselekedetekből igazíttatott meg, úgy van oka dicsekvésre, de akkor sem Isten irányában.
3Mert mit mond az Írás? Ábrahám hitt az Istennek s a hit számíttatott be neki igazságul.
4Aki megszolgál érette, annak nem kegyelem, hanem tartozás szerint jár ki a bére.
5Ellenben annak, aki nem szolgál meg érte, de hisz a hitetlennek megigazítójában, hite számíttatik igazságul.
6Dávid is azt mondja boldognak, akinek az Isten cselekedet nélkül számítja be az igazságot.
7Boldogok, akiknek megbocsátottak vétkeik S bűneikre fátylat borítottak.
8Boldog ember, kinek az Úr nem számítja be bűnéi.
9De vajh e boldogság csak a zsidónak szól, vagy a pogánynak is? Hiszen azt állítjuk, hogy Ábrahámnak a hit számíttatott be igazságul.
10Nos hát hogy számíttatott be? Körülmetélt,avagv körülmetéletlen állapotában? Bizony nem körülmetélt, hanem körülmetéletlen állapotban.
11A körülmetéltség jelét, mint a körülmetéletlenség állapotában tanúsított hite pecsétjét nyerte meg, hogy atyja legyen minden körülmetéletlen hívőnek s az igazság azoknak is beszámíttassék
12s atyja legyen ama körülmetélteknek is, akik nemcsak körülmetélkedtek, hanem Ábrahám atyánknak körülmetéletlen állapotában tanúsított hite nyomdokát követik.
13A világörökség ígérete ugyanis Ábrahámnak, vagy az ö magvának, nem a törvény, hanem a hit igazsága alapján adatott.
14Mert ha a törvény népe az örökös, úgy a hit hiábavaló s oda az ígéret.
15Hisz a törvény haragot szül; ott azonban, ahol törvény nincs, nincs vétek sem.
16Tehát: hitből, hogy a kegyelem szerint való ígéret érvényben maradjon, minden, nem csupán a törvény, hanem Ábrahám, a mi közös atyánk hite közösségéből való utódra nézve is,
17amint meg van írva: Sok nép atyjává tettelek. S ő hitt a holtakat életre keltő s a nem létezőket életre szólító Istenben.
18Ő remény ellenére remélve hitte, hogy sok nép atyjává lesz, amaz Ige szerint: Ahány csillag, annyi utódod lesz.
19S bár már körülbelül száz éves volt megingathatatlan hittel gondolt a maga aszott testére és Sárának elsorvadt méhére;
20az Isten ígéretében azonban nem kételkedett hitetlenül, ellenkezőleg, megerősödött hitében s az Istent dicsőítette,
21szentül meg lévén győződve, hogy amit megígért, meg is tudja adni.
22Azért ez ö néki igazság gyanánt számíttatott be.
23De nemcsak ő érte írattatott meg, hogy: beszámíttatott néki,
24hanem miértünk is, akiknek szintén beszámíttatik, ha hiszünk a mi Urunknak, annak a Jézusnak halálból feltámasztójában,
25aki bűneinkért adattatot és megigazíttatásunkért feltámasztatott.