1Eztán Jézus tele Szent Lélekkel visszatért a Jordántól s a Lélektől hajtva, elment a pusztába,
2ahol őt az ördög negyven napig kísértette. Ez idő alatt nem evett semmit, hanem annak elmúltával megéhezett.
3S az ördög azt mondta néki: Ha Isten fia vagy, mondd ennek a kőnek, változzék kenyérré.
4Jézus azt felelte néki: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember.
5Majd egy magas hegyre vitte s megmutatván néki egy pillanat alatt a világnak minden királyságát,
6azt mondotta néki: Néked adom mind e birodalmat s azok dicsőségét, mert enyém az s annak adom, akinek akarom.
7Mindez a tiéd lesz, ha engemet imádsz.
8Jézus így válaszolt néki: Meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd és csak néki szolgálj!
9Aztán Jeruzsálembe vitte őt s a templom ormára állatva, azt mondotta néki: Ha Isten fia vagy, vesd le magad innét.
10Meg van írva: Angyalai, az ő parancsolatjára, Vigyáznak te reád,
11S kezükön hordoznak, hogy meg ne üsd valamiképp lábadat a kőben.
12Jézus azt felelte néki: Megmondatott: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!
13Mikor így az ördög végére járt minden kísértésnek, egyelőre eltávozott tőle.
14Jézus pedig a Szent Lélek erejével visszatért Galileába, s hire elterjedt az egész környéken.
15Tanított zsinagógáikban és mindenki dicsőítette őt.
16Aztán elment Názáretbe, ahol nevelkedett. Szombatnapon szokása szerint, bement a zsinagógába s felállt, hogy olvasson.
17Odaadták néki Ézsaiás prófétának könyvét s amint kinyitotta, megtalálta azt a helyet, ahol ez van irva:
18Az Úr lelke rajtam! Felkent, hogy örömhírt mondjak a szegényeknek, Elküldött, hogy meggyógyítsam a sebhedt szíveket, Hogy hirdessek szabadulást a foglyoknak, látást a vakoknak Hogy szabadon bocsássam a meggyötrötteket,
19És hirdessem az Úrnak kedves esztendejét!
20Aztán betette a könyvet s visszaadván a szolgának, leült. Minden szem feszülten figyelt rá a zsinagógában.
21Ő pedig így szólott hozzájuk: Ez az írás, amit hallottatok, ma teljesedett be,
22S mindnyájan igazat adtak ő néki s elálmélkodva ajkának igéző r beszédén, azt mondták: Hát nem a József fia ez?
23És ő azt felelte nékik: Ti bizonnyal rám olvassátok ezt a közmondást: Orvos, gyógyítsd meg magadat! Hallottuk micsoda nagy dolgok történtek Kapernáumban, - cselekedd azokat itt a te hazádban is.
24De ő azt felelte: Bizony mondom néktek: egy próféta sem kedves a maga hazájában.
25Hanem, ami igaz, azt megmondom néktek: sok özvegy asszony volt Izraelben Illés idejében, mikor három esztendőn és hat hónapon által eső nem esett s borzasztó éhség lett az egész országban
26s lám, az Isten nem küldte el Illést s senkihez, csakis a szídoni Sarepta özvegyasszonyához.
27Elizeus próféta korában is sok poklos ember volt Izraelben s senki sem tisztult meg közülök, csak a szíriai Naámán.
28Ennek hallatára az egész zsinagóganép haragra gerjedve,
29felkelt s kiűzvén őt a városból, magukkal hurcolták annak a hegynek az ormára, amelyen városuk épült, hogy letaszítsák onnan.
30Ő azonban, köztük áthaladva, eltávozott.
31S lement a galileai Kapernáum városába s szombatonként tanította őket.
32S álmélkodtak tudományán, mert ő hatalmasan beszélt.
33Volt a zsinagógában egy tisztátalan, ördög megszállta ember is, aki nagy fennhangon felkiáltott:
34Ej! Mi közünk hozzád Názáreti Jézus! Vesztünkre jöttél? Tudom ki vagy: Isten szentje!
35De Jézus keményen rászólt: Hallgass! Takarodjál ki belőle! Erre az ördög a terem közepére dobta őt s a nélkül, hogy bármi kárt tett volna benne, kitakarodott belőle.
36Mindenki remegett s összesúgva mondták: Csodálatos! Erős, hatalmas szava a tisztátalan lelkeknek is parancs: kitakarodnak rá.
37S híre terjedt az egész környéken.
38A zsinagógából távozván, betért a Simon házába. Simon napaasszonyát épp erős hideglelés gyötörte s kérték, könyörüljön rajta.
39És ő, fejtől, mellé állva, megdorgálta a hideglelést s az elhagyta. Tüstént felkelt s kiszolgálta őket.
40Napnyugtakor pedig mindenki elvitte hozzá a maga, különféle nyavalyában sínylődő betegét. S ő egyenként mindenikre rávetvén a kezét, meggyógyította azokat.
41Sokakból az ördögök is kitakarodtak, ezt kiáltozva: Te vagy a Krisztus, az Istennek fia! Ő azonban keményen rájuk szólt s nem engedte beszélni azokat, mert tudták, hogy ő a Krisztus.
42Napkeltekor aztán egy puszta helyrement. A sokaság azonban mindaddig kereste, mig meg nem találta s kérve kérték, ne hagyja el őket.
43De ő azt mondotta nékik: hirdetnem kell az Isten országát más városokban is, mert azért küldettem.
44És prédikált Galilea zsinagógáiban.