1Honnét van a háborúság és a harc köztetek? Nemde a tagjaitokban tusázó kívánságoktól?
2Kívántok s nem kaptok, irigykedtek és versengtek s nem mentek semmire; viaskodtok és harcoltok s még sincsen semmitek, mert nem imádkoztok.
3Ha meg imádkoztok, mégsem kaptok semmit, onnét van, hogy rosszul, azért imádkoztok, hogy gyönyörszomjatokat kielégítsétek.
4Nem tudjátok ti házasságtörő férfiak s asszonyok, hogy e világ barátja Isten ellensége? Aki tehát e világnak barátja kíván lenni, az Istennek ellenségévé lesz.
5Vagy azt gondoljátok tán, hogy az írás csak úgy a világba mondja: Irigység emészti a lelket, amely bennünk lakik.
6Más részről azonban még nagyobb kegyelmet ajánl, azért mondja: Az Isten a kevélyeknek ellent áll, az alázatosakat ellenben elhalmozza kegyelmével.
7Tehát: az Istennek engedelmeskedjetek, az ördögnek pedig álljatok ellene és elfut tőletek.
8Közeledjetek Istenhez s ő is közelít hozzátok. Ti bűnösök tiszta kézzel s ti ingatag lelkek megszentelt lélekkel.
9Gyötrődjetek, jajgassatok és sírjatok. Nevetésteket kesergés, örömötöket búbánat váltsa fel.
10Alázkodjatok meg az Úr előtt, akkor felmagasztal.
11Ne szóljátok meg egymást, testvérek. Aki megszólja a testveret, vagy kárhoztatja testveret, a törvényt szólja meg és a törvényt kárhoztatja. Pedig ha a törvényt kárhoztatod, a törvénynek nem híve vagy, hanem bírája.
12Egy törvényhozó s bíró van, az, aki megmenteni és elveszteni tud. És te ki vagy, aki megítéled felebarátodat?
13De hiszen ti, akik azt mondjátok: Ma vagy holnap ebbe vagy abba a városba megyünk és ott töltve egy esztendőt, kereskedünk, nyerészkedünk, -
14még azt sem tudjátok, hogy mit hoz a holnap? Mi a ti éltetek? Egy pillanatra feltűnő, aztán el is tűnő pára.
15Inkább azt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja és élünk, úgy ezt vagy azt cselekesszük.
16De ti magatokban bizakodva dicsekesztek. Pedig az ilyen dicsekvés veszedelmes dolog.
17Azért aki jót tud tenni s nem tesz, bűnös az.